Vályogvetés

Derecskén is voltak egykor faluszéli vályogvető gödrök. Ott általában agyagos volt a föld. A vályogvetéshez elő kellett készülni. A férfiak először kivágták ásóval a napi agyag mennyiséget, aztán kapával belehúzták a gödörbe. Ezután meglocsolták, így hagyták másnap reggelig. Az így nyert sarat behintették pelyvával, esetleg törekkel vagy tört szalmával, majd bekapálták. A bekapált sarat rövid ideig állni hagyták, utána megtaposták. Ezt többször megismételték, amíg alkalmasnak nem találták a vályogvetésre. A kész anyagot kihordták a gödörből, és egy deszkaformázó segítségével hozzáláttak a kivetéshez. A vályogformát maguk készítették, keményfa deszkából faragták téglaalakúra, volt egyes és kettes vályogvető. 

Vályogvető forma

A formát megrakták, megveregették, a sarat gondosan beletömködték, főleg a sarkaiba, hogy szegletes legyen.  Ha tele lett a formázó, a tetejét kézzel lesimították. Használat közbe a formázót belülről meglocsolták, hogy a sár ne ragadjon rá. Egy gyors mozdulattal földhöz verték, hogy a benne lévő massza kijöjjön. A vályog mérete kb. 35x15x12 cm volt. 

A szorosan egymás mellé kivetett vályogot hagyták száradni, az időjárástól függően 4-5 naponként megforgatták, ha már nem ragadt a földhöz. A kiszikkadt vályogot lépcsőzetesen összerakták, majd ha megszáradt gúlába rakták. Egy gúlába 100 db vályog került. 

Derecske faluvégének legtöbb helyén volt vályogvető gödör. A főútvonal és a vasútvonal közötti terület egykor a vályogvetők birodalma volt, itt vetették az agyagot vályogtéglához. Agyagos, gödrös, vizenyős terület volt ez egykor. Ilyen volt még Derecske nyugati részén a Gödör. A mai Téglás utca egykor a településen kívül fekvő Német-szikbe vezetett, itt voltak a vályogvető gödrök. Régen lápos, elhanyagolt, terület lehetett. Vályogvető gödrök voltak a Nagyszőlő-laposon, Derecske délnyugati határán, valamint a Kálló partján is.

A lakosok a múltban előszeretettel használták az itt „bányászott” sárgaföldet építkezéseikhez. Helyben készült, napon szárított vályogtéglákat használtak a lakóházak és a gazdasági épületek építésére. 

Vályogfalú csőszház a Nagyszőlős kertben

Fotó: Csécsi Lajos

P. Kiss Piroska