1991. január 1.
A hétszáz éves Derecske városi címet kapott
A városi cím adományozása bizonyos elismerést jelent egy település számára. Elismerését gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésének, a környező településekre gyakorolt vonzásának, és nem utolsósorban a lakosság településfejlesztő munkájának, figyelembe véve azt is, hogy a település fejlesztésével kapcsolatos tennivalók sora nem zárul le a városi cím megszerzésével. A magyarországi városok jelentős része az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot.
1954. január 10.
Megkezdi működését Derecskén a baromfikeltető üzem.
A keltető üzemnek az a meghatározott rendeltetése, hogy az átadott tojásból minél több, jó minőségű, egészséges napos állatot állítson elő gazdaságosan. Ezért a különböző folyamatokat szigorú technológiai előírások alapján kell végezni. A tojáskezelés és berakás, a gépek működtetése a napos állatok kezelése és kiadása a keltetői hulladék eltávolítása és hasznosítása, a keltető fertőtlenítése és higiénéje, valamint az egyéb keltetői tevékenységek együtt alkotják a keltető üzemelési rendjét.
1896. január 25.
Megalakul Derecskén az Iparos Kör
Az alapszabály szerint vallás és rangkülönbség nélkül bármely húsz éven felüli férfi tagja lehetett, de valójában a helybeli iparosok és kereskedők egyesülete. Első elnöke Szőllősi Gábor mészáros.
1849. január 29. Schönecker Ferencet (Szépszögi Ferenc) kinevezik a derecskei járás nemzetőr zászlajának parancsnokává.
Szépszögi Ferenc 57 évesen vállalta a közel kétezer főnyi önkéntes zászlóalj vezetését. A világosi fegyverletétel után elfogták és Nagyszebenben az osztrák hadbíróság hatévi várfogságra ítélte. Szülőhazájában raboskodott, de a büntetését nem töltötte le, mert 1852-ben kegyelmet kapott. Hazatért családjához és hátralévő esztendeit Derecskén élte le. Szabadulása után 1859-ben bekövetkezett haláláig felesége derecskei birtokán gazdálkodott.