Szólt a Rádió

Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, Lee de Forest valósította meg 1910. január 12-én. A Tosca előadását közvetítette a Metropolitan operaházból (New York). Az adást néhány száz készülékkel hallgatták.

Magyarországon 1922 márciusában megalakul az első magyar rádiós hírszolgálat és üzembe helyezték az első hírszóró-adót Csepelen a Magyar Távirati Iroda szolgálatába. Két évvel később pedig az első kísérleti magyar rádióműsor sugárzására kerül sor. 1925. december 1-jén indult meg Budapesten a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. rendszeres rádiós műsorsugárzása. Az első adás este nyolckor avatóünnepséggel, majd hangversennyel indult, amely során Demény Károly államtitkár három nyelven szólt a hallgatókhoz.

Derecske életében is jelentős eseménynek számított 1925. február 16.-a  amikor felcsendült a vármegye első rádiójának a hangja és elhangzott az első szabadelőadás, amelynek tárgya, magának a rádiónak bemutatása volt. A tágas teremben azután 400 hallgató élvezhette a rádiónak az adását. „Derecskén már működik a rádió” olvashattuk a Bihar népe című lap 1925. február 19.-ei számában.

„A Miskolczy István igazgatása alatt működő derecskei Villamos Művek R.T. a napokban szereltette fel mozi helyiségében az első rádióállomást Bihar vármegyében, amely az üzleti tekinteteket mellőzve kulturális érdekeket szolgál. A készülék 2 db 2 méteres keskeny vasrúdon nyugszik, sokkal kisebb terhet ró az épületre a közismert távíródrótoknak a háztetőkre helyezett vasszerkezeténél. Nagy érdeklődéssel várta a község lakossága a megnyitáshoz szükséges kormányengedelmet, amelynek megérkezése után a rádió a szabadoktatás keretében e hó 16-án kezdette meg működését. A szabadelőadás első tárgya a rádió ismertetése volt, amelyet Kende Kálmán állampénztári főtiszt népies nyelven, figyelmet keltő módon adott elő. A tágas teremben közel 400 hallgató jelent meg a szabadelőadáson. Végül következett a rádió, amely Milánó, Róma, Párizs és Béccsel nyert kapcsolást. A közönség élvezettel hallgatta a szép hangversenyeket.”

A rádió elvileg a társadalom minden rétegéhez szólt. A lakosság főleg nyilvános helyeken gyűlt össze, és hallgatták a központi sugárzású rádióadást. A mozi épületénél is kihelyeztek egy hangszórót, így a rádió adását bárki hallgathatta.  Emlékezetes volt, amikor a faluban kihangosították a rádió adását.

Vezetékes rádió – „szatyor rádió”

Létezett a rádiónak egy különleges formája, amikor a műsor vezetéken jutott el a hallgatóhoz. Az első vezetékes rádióközvetítés Magyarországon 1949 decemberében hangzott el Budapesten, 183 előfizető részére. A vezetékes rádió rendszert 1950-ben kezdték kiépíteni, kifejezetten politikai célzattal. 1951-ben Derecskén a Községi Tanács hangszórót, rádiót és lemezjátszót vásárolt a jobb tömegpropaganda érdekében. A Néplap 1952. január 17. számában olvashatjuk: „Vezetékes rádióhálózat épül hat községben. A debreceni Hálózatépítő Vállalat januárban megkezdi Berettyóújfaluban, Derecskén, Püspökladányban és a megyén kívül még három vezetékes rádióhálózat építését — jelentette be Gál Sándor, a vállalat termelési értekezletén.”

Néplap 1952. február 15.

Népszerű lett a vezetékes rádió. A szegénység miatt sokan nem tudtak rádiót venni, meg a politikai is úgy akarta, hogy a nép csak a Kossuth Rádiót hallgassa. Ezért a postán lévő központból vezették végig a kábeleket, és helyeztek el hangszórókat a házakban. Derecskén is 500 hangszórót szereltek fel. Ez egy falra akasztható fadobozos hangszóró. Azaz egy központi helyen veszik a rádió vevőkészülékkel a „kiválasztott” adást, majd erősítik és szétosztják, elsősorban a postai távbeszélő hálózat felhasználásával továbbítják az előfizetőkhöz, 100V-os vezetékes hálózaton. A készülékben egy hangszóró és egy illesztő transzformátor található, melyet forgó kapcsolón keresztül kapcsolnak a vezeték hálózatra. A kapcsolóval lehet hangerőt állítani, illetve kikapcsolni.

Minimális előfizetési díjért éjjel-nappal szólhatott a rádió a lakásokban. Havi előfizetési díja a rádió előfizetési díjnak csak 60%-át tette ki és ezen a 6,- Ft díjon kívül az előfizetőt már költség nem terhelte. Az előfizetők száma gyorsan emelkedett. A készüléket nem kellett az előfizetőnek megvásárolnia.  A vezetékes rádiót, táskarádiónak vagy szatyor rádiónak is nevezték. Az 1960-s évek közepétől fokozatosan felszámolták a szolgáltatást.

Rádió Derecske

1996. március 25-én 9 órakor szólalt meg először a Rádió Derecske szignálja Petrov Kriszta hangján: “Rádió Derecske. Önök a Jóléti Szolgálat Alapítvány közösségi rádióját hallják a 94,7 MHz-en, valamint Debrecen kábelhálózatán a 104,5 MHz-en.”

A város közösségi rádióját a Jóléti Szolgálat Alapítvány hozta létre és tartotta fenn. A rádió stúdiója a Köztársaság utca 86. szám alatt volt. Elindult a rádió műsora, amely kezdetben három órában 9–12-ig szólt, majd 1997. március 24-től napi 12 órás adás volt. Minden napnak megvolt a felelős szerkesztője. A műsorokat 4 főállású és 30–40 önkéntes munkatárs készítette. Magazin jellegű műsoraival különböző társadalmi rétegeket, csoportokat célozott meg. Adásaiban elsősorban a városban zajló eseményekről, érdekes emberekről és minden más aktualitásról szólt.  Döntően saját gyártású, szerkesztésű műsorokat adtak. 1999-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elutasította a közösségi, a helyi rádiózásra irányuló pályázatot. Az ORTT határozata alapján a Tandem 92 Bt. pályázatát nyilvánította nyertesnek. 1999. november 1-től a 94,7 MHz-en 24 órában a Tandem Rádió (Berettyóújfalu) sugározta adásait.

Szinte észrevétlenül nélkülözhetetlenné vált a rádió az ember életében. Beköltözött a mindennapjaikba, autóvezetés vagy munkavégzés közben, de lehet csak szórakoztatásunkra. Vannak, akik nemcsak hallgathatták, hallgathatják a rádiót, hanem részesei is lehettek, illetve lehetnek a rádiózásnak.

P. Kiss Piroska