Képeslap 1938.
Derecske városát és egyházát az 1292-94-ben készült püspöki tizedjegyzék említi először. Az írásos forrás tanúsága szerint már ekkor jelentős tizedfizető hely volt, püspökének tíz kepével tartozott. Az 1330-as években pedig 22 garast rótt le papja pápai tizedként. Papjai 1333-ban András, 1334-37-ben Egyed. A település és egyházának jelentőségét mutatja, hogy a XIV. században alesperesség központja volt, 14 falu tartozott hozzá. A régi lelkészi lakás volt a színhelye 1543. augusztus 1-5. között Martinuzzi Fráter György Váradi püspök és országos kincstartó által egybehívott részországgyűlésnek, amelyen a tiszántúli rendek úgy döntöttek, hogy a szultán jóakaratának elnyerése érdekében hűségnyilatkozatot és élelmiszert küldenek a török táborba. 1566-ban a templomot Enyingi Török János parancsára elfoglalták és az új református gyülekezetnek adták át. Ezzel az eseménnyel a katolikus egyház közel kétszáz évig megszűnt létezni Derecskén.
Az egyház újjászervezése a herceg Eszterházy családhoz fűződik, akik a XVIII. század elején kapták meg az uralkodótól a települést zálogbirtokként (1702), majd pedig örökjogon (1745). Derecske középkori plébániáját 1742-ben állították vissza. Temploma is ezekből az évekből származik. Anyakönyvei 1742 óta vannak. (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1996.)
Eszterházy Pál Antal herceg uradalmi tiszttartójának és cselédségének ismételt kérésére 1742-ben templomot építtetett, amelyet Csáky Miklós Váradi püspök szentelt fel. Újjászervezett egyházközség első plébánosa báró Barkóczy Sándor lett (1742-46). A plébánia épülete valamivel korábban már 1740-ben elkészült. Ennek érdekessége, hogy 1823-ban itt volt elszállásolva Gróf Széchenyi István több hónapon át, aki mint huszárkapitány ekkor ezredével Derecskén tartózkodott.
A jelenlegi templom több egymást követő szakaszban nyerte el ma is látható formáját. A templom és plébánia építésének első szakasza a 18. századdal lezárult. Legrégibb a nyugati a részét alkotó szentély 1742-ben épült. A házi kápolnából egyhajós barokk stílusjegyeket őrző fatoronnyal ellátott templom lett, amelyet a 100. évfordulóra, 1842-re tovább bővítettek, míg 1864-ben a kegyúr 3380 forintos adományához a helyi adakozók is hozzájárultak. A kicsi imaházhoz a 18. század végén építették a középső templomhajót, végül 1865-ben a tornyot. Ily módon, a fatorony helyére kőtorony került és a templom is „tisztes” belső felszerelést kapott. (Derecske története és néprajza 1998.)
„A hála szent érzete késztet, hogy nyilvánosságra hozzam, miként főméltóságú herceg Eszterházy Pál nagylelkű kegyuramnak — időrongált, s tetemes javítást igénylő templomunk és tornyunk érdekében. Isten dicsősége s a hívek vallásos buzgalma lehető legnagyobb emelése tekintetéből, az isteni gondviselésbe vetett bizalommal hozzá felterjesztett és Mészáros Károly Úr által hathatósan támogatott legalázatosabb folyamodványunkra, legnemesebb atyai szíve még a múlt évben templomunk helyreállítására és ahhoz egy új torony építésére 3380 forintot méltóztatott legkegyelmesebben utalványozni.” (Pesti Hírnök 1865.04.06.)
1865. május 21-én, ünnepi istentiszteleten avatták fel a derecskei római katolikus templom új kőtornyát. A szertartást Huzly Károly nagyváradi kanonok, debreceni kisprépost és Éder János derecskei plébános végezte. Az 1865-ben hozzá épített új kőtorony során kapta meg romantikus stílusjegyeit a templom.
„Biharmegyei Derecske községbeli katolikus templom tornya, herceg Eszterházy Pál költségén, egészen újból már felépülvén, még csak a templombelső felszerelésére igényeltetik mintegy 1000 forintnyi összeg. Minthogy e költség fedezésére a kellő alap hiányzik, egy bizottmány alakult, mely a kérdéses összegnek jótékony adakozások útján megszerzését tűzte ki feladatául.” (Pesti Napló 1865.01.25.)
A templom nagyobb részben késő barokk-rokokó stílusú. A templom rokokó oltárának készítési ideje ismeretlen. Az oltáron Páduai Szt. Antalnak a templom védőszentjének életnagyságú fa faragott szobra áll. Az oltár felső részén a herceg Eszterházy család címere utal az 1905-ig fennálló kegyúri jogaikra. Az Eszterházyak által kinevezett utolsó plébános Sárkány József volt.
A templomhajó Árpádházi szenteket ábrázoló színes üvegablakait Ligeti Sándor és fiai kispesti üvegfestészete készítette 1928-ban. Az északi falon Szent István és Szent Margit, a déli falon Szent Erzsébet és Szent László látható.
A templom első orgonája 1844. március 30-án szólalt meg. Komornyik Benedek nagyváradi orgonaépítő építette. A jelenlegi 1910-ben készült Angster orgona Buday József derecskei ügyvéd és neje adományozásából készült.
A toronyban lévő három harangot a temesvári Novotny cég öntötte 1909-ben. A legnagyobb a Szt. József harang 296 kg, ezt követi a Szt. Antal harang 164 kg, végül a Jézus Szent Szíve lélekharang következik 84 kg.
A templom tornyának felújítására 1953-ban, majd egy nagy viharkár miatt 1962-ben került sor. A templom belseje 1963-ban és 1990-ben, a külseje pedig 1965-66-ban és 1991-ben lett renováltatva. 1998-ban pedig újabb renoválási munkálatokat végeztek, nemes vakolatot kapott, illetve a tetőn bádogos munkát is végeztek. (Farkasvölgyi Győző írása alapján)
P. Kiss Piroska
A megjavított tetejű, de külsőleg renoválásra szoruló templom 1977-ben.
Felújított templom 1979-ben.
A templom képeslapon az 1980-as években
2021.