Falun a mezőgazdasági népesség túlnyomó része a századelőn maga sütötte kenyeret fogyasztott. 1910-ben az ország településeinek mindössze 15%-ában működött sütöde. Századunk elején a pékségek zöme egykemencés kisműhely volt, de városokban működtek 2-4 kemencés, 6-20 munkással dolgozó üzemek is. A kis pékségekben a felesége és a fia segített a mesternek. A pék dagasztott, kiszakította a tésztát, bevetette sülni a kemencébe. A nagyobb műhelyekben inasok és legények is dolgoztak. Ki dagasztott, ki formálta, gömbölyítette a tésztát. A mester irányította a munkát. A 20. század első felében az egykemencés pékségben általában hárman dolgoztak, gyakori volt a családi munkamegosztás, a pék mester fia mellett meghatározó volt a feleség részvétele. A pékfeleségek kovászoltak is, a bolti árusítás pedig leggyakrabban az ő tennivalójuk volt.
Derecskén a huszadik század első felében több pék is volt. A mai Rákóczi utca elején, a társasház helyén volt a Lusztig Sámuel pékmester sütödéje és üzlete. Vajna Pál pékmesternek a főutcán volt péksége. Sinka Béla üzlethelyiséggel is rendelkezett a Bocskai utca 23. szám alatt. Családjával és egy alkalmazottal dolgozott.
A derecskei kenyérgyár
Bocskai u. 23.
1950-es évek elején sok falusi kis sütőüzemet államosítottak. Ezeket központosították s a falusi kis pékségek üzemelése megszűnt. A falusi lakosság többsége csak a péküzemekben sütött kenyeret vásárolt. 1956-ig a Földművesszövetkezet üzemeltette a derecskei péküzemet. A SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) 1956. januárban felhívást adott ki a földművesszövetkezetekhez, hogy a falusi lakosság jobb ellátása érdekében ezeket a pékségeket vegyék kezelésbe, s teremtsenek lehetőséget arra, hogy a községek dolgozói itt, a múlthoz hasonlóan bérsütéseket rendelhessenek. (Forrás: Néplap 1956. 10.02.)
Megalakultak az Állami Sütőipari Vállalatok. Az ingatlan kezelési jogát 1956. március 19-én szerezte meg a Kelet- Hajdú megyei Sütőipari Vállalat. A derecskei üzemet 1962-ben átalakították, felújították, munkálatokat a Derecske Építőipari Ktsz végezte. Kapacitása ekkor 5,3 t/16 óra. Átlaglétszáma 26 fő. Területe 285 négyszögöl. Egy olajfűtéses, 2 sütőteres gőzkemence és egy olajfűtéses 2 sütőteres magyar kemence működött itt. Az üzem mellett működött a vállalat 18. számú szaküzlete. Az üzem ellátási körzetébe tartoztak Derecskén kívül: Tépe, Mikepércs, Konyár, Hajdúbagos, Sáránd, Monostorpályi. (Forrás: Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat. Debrecen. 1974.)
Kenyérszállító bádog kocsiba szállították a kenyeret, amit lovak húztak.
1962-ben mintegy 78 millió forintot költöttek a sütőipar korszerűsítésére. Üzembe helyezték a derecskéi sütödét is. A nagyarányú fejlesztés javította a kenyérellátást városon és falun egyaránt, a sütőipar teljes korszerűsítése azonban több évet vett igénybe. (Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1962.02.25.)
1983-ban a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Vállalat új sütőüzemet létesített Derecskén, a régi lebontott helyén. A mintegy 20 millió forintos beruházás azért vált szükségessé, mert a korábbi pékség termékválasztéka igen szűk volt, s kenyérből sem tudtak mindig eleget sütni. A pékség építését 1983 szeptemberében kezdte meg a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A tervek szerint 1984 novemberében lett kész a sütöde, s még az évben megkezdődhetett a próbaüzem is. A háromkemencés pékségben kenyeret, kiflit és zsemlyét készíthettek. A 7,2 tonna kapacitású üzemnek saját boltja is lett, valamint innen látták el a környék községeit (Sáránd, Tépe, Konyár). (Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1983.12.09.)
Az épülő sütőüzem 1983-ban
A korábban üzemelt kisebb kapacitású sütöde, ahol tizenhat óra alatt 5,3 tonna kenyeret sütöttek, az új üzem két műszakban 7,2 tonna kenyér, illetve egyéb pékáru termelésére volt alkalmas. A feldolgozótér kétszeresére, a készáruraktár ötszörösére növekedett és korszerű szociális helyiségek kialakítására is sor került. Az üzemhez közvetlenül csatlakozott egy sütőipari szaküzlet, ahol a vállalat által előállított termékeket, valamint tejet és tejtermékeket értékesítettek. (Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1984.11.09.)
1984 novemberében kezdte meg a termelést a mintegy 20 millió forintos költséggel felépített derecskei sütőüzem. Modern gépekkel szerelték fel, lehetővé téve ez által Derecske és környékének pékáruval való kielégítő ellátását.
1990 évek végén már nem tudott gazdaságosan működni a Hajdúsági Sütőipari Rt. derecskéi sütőüzeme. A berendezések többsége az 1980-as években került megvásárlásra, a kenyér és pékáru sütésének több volt az energiafelhasználása, mint a korszerű készülékeknek.
2005 szeptemberében eladásra került a sütőüzem, mivel az üzemet már nem használták, a kenyérbolt is megszűnt. A Hajdúsági Sütőipari Rt-től az Optimit Hungária Kft. vásárolta meg az épületet. Az Optimit Hungária Kft 1997-ben alakult, az akkor első számú cseh partner Optimit márkájú tömlőit forgalmazta – innen a cég névválasztása is. Jelenleg is telephelyként használják. Nemrég az épület külső felújításon esett át.
A volt sütőüzem épülete 2021-ben.
P. Kiss Piroska