A nyomda, sokszorosító vállalkozás, üzem, ahol papírra írt szöveget és képeket tartalmazó oldalakat állítanak elő különféle eljárásokkal. Könyvek, újságok és különböző kiadványok nyomtatásával foglalkozik.
A magyarországi nyomdászat XX. századi történetét sok esemény befolyásolta. Az I. világháború következménye a területváltozások, ami a nyomdák, kiadók és tulajdonosok életére, működésére is nagy hatást gyakorolt. A két háború közötti időszak a gazdasági világválság, a II. világháború, a korszak zsidótörvényei a nyomdák tevékenységét is tragikusan érintette. A magyar szellemi élet jelentős alkotói és kiadói is áldozatul estek. 1945 után jött az államosítás, az addig magánkézben lévő kiadók és nyomdák állami tulajdonba kerültek. A második világháború alatt a hazai papírkészlet jelentős része is megsemmisült és óriási papírhiány keletkezett.
A Magyar Könyvszemle (könyv- és sajtótörténeti folyóirat) mellékletében minden éven megjelent a hazai nyomdák listája. Ennek alapján a következő nyomdák működtek Derecskén. 1904-ől 1909-ig működött a Friedmann Henrik nyomdája. Sajnos erről nincs sok információ. 1910-ben alakult a Karmiol nyomda, itt már ketten dolgoztak, Karmiol Adolf és Karmiol Jakab. A piciny műhely termékei valószínűleg néhány hivatalos nyomtatvány, meghívók és hasonlók. 1912 januárjában indult Világosság című folyóirat első évfolyamait Karmiol Jakab nyomtatta. Az egyházi lapot Vadon Béla református lelkész szerkesztette és az egyházközség adta ki a környező eklézsiák támogatásával. 1915-ben még működött, mivel a Világosság című folyóirat decemberi számát még Karmiol Jakab nyomtatta.
A Világosság lapszámait a Derecskei Református Lelkészi Hivatal őrzi
1932 nyarán létesült a Katz Sándor féle könyvnyomda. Elsősorban a helyi kisnyomtatványok előállítására vállalkozott, bár az igények szerint kielégített komolyabb megrendeléseket is. A nyomda a második világháború végén a tulajdonos deportálása miatt szüntette meg működését, s bár hamarosan eladták a megmaradt berendezést, rövid ideig még üzembe helyezték. A második világháború során a Katz-féle nyomda súlyosan meg is rongálódott, amit Hankusz Ambrus tett üzemképessé. Az üzembe helyezett nyomda nem bizonyult életképesnek. Rövid ideig működött, Derecske és Tépe részére készítettek nyomtatványokat. A Magyar Könyvszemle 121.évf. 2005. 4 számában olvashatunk erről, Bánfi Szilvia : Tragikus nyomdászsorsok, megsemmisült nyomdák című cikkében.
( forrás: http://epa.oszk.hu )
1947. február 4-én az Országos Széchényi Könyvtár akkor hivatalban lévő főigazgatója hivatalos megkeresést intézett számos vidéki polgármesteri hivatalnak, községi elöljáróságnak, hogy adjanak tájékoztatást a területükön működő, vagy működött nyomdák sorsáról. A korabeli papírhiányt jól jellemzi, hogy Derecske jegyzője válaszát, egy november 5-i keltezésű nyugta hátoldalára jegyezte. Derecske a következő tájékoztatást küldte:
Derecske község elöljáróságától
Értesíti az elöljáróság, hogy a Derecske községben nyilvántartott nyomda tulajdonosa Katz Sándor a deportálás közben elpusztult, üzletvezetője Weisz Sándor pedig kivándorolt Palesztinába.
A nyomdaberendezés egy része még megvan Derecske községben, azonban tudomásunk szerint Katz Sándor örökösei azt eladták, idegen községbeli egyénnek, de az még nem szállította el. – A nyomda már régóta nincs üzemben. –
Derecske, 1947 febr. 20.
A Katz nyomda a mozi mellett lévő épületben működött. Az épületet lebontották és helyére 1974-ben több lakásos lakóházat építettek. Jelenleg itt működik az OTP bank is.
A mozi mellett még látható az épület, amiben a nyomda működött.
P. Kiss Piroska