A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. 12–21 év közötti fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. Jelentős hangsúlyt fektettek a testnevelésre, a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre. A trianoni békeszerződés katonai korlátozásainak kijátszására a leventeszervezeteket a testnevelésről alkotott 1921. évi LIII. törvény alapján szervezték meg. Irányítását később, fokozatosan a Honvédelmi Minisztérium vette át. 1939-ben elfogadott új honvédelmi törvény (1939. évi II. tc.) már minden fiú számára kötelezővé tette a leventeszolgálatot, évi 10 hónapon át heti 4 órára emelte a képzést.
Leventeköteles ifjakat három korcsoportba osztották. Az első korcsoport 12-14 év között a levente apródok, a második korcsoport 15-17 év között az ifjú leventék, a harmadik korcsoport pedig 17-től 21 évesig. A testnevelési törvény értelmében a 12 és 21 év közti fiúknak heti kettő majd négy órában kötelezően részt kellett venni a lakóhelyükön lévő leventeegyesület foglalkozásain. A leventéknek a gyakorlati vizsga alkalmával az általános magatartás, testnevelés, egészségápolás, levente tudnivalók, leventeszolgálati szabályzatok gyakorlati ismeretéből állt, valamint a céllövészet, katonai előképzés, térképismeretek, honpolgári, honvédelmi és katonai alapismeretekből kellett számot adni.
Képzésüket a leventék korához, szellemi adottságaihoz, fizikai erőnlétéhez szabták. A 12-14 év közötti leventeapródok esetében a sportra és a nemzeti szellemű nevelésre fókuszáltak; a 15 és 17 év közötti ifjúleventék alapkiképzést is kaptak és alapfokú katonai ismeretekkel is megismerkedtek; a 18 és 21 év közti leventelegények már menetgyakorlatokat is teljesítettek. Az intézményekben az oktatók gyakran hivatásos tisztek, tiszthelyettesek voltak, akik elvárták az engedelmességet, és a fegyelmet.
Kötelező volt a testnevelés, köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Sportolási lehetőséghez is jutottak a leventék. Az egyesület keretei között folyt a labdarúgó-bajnokság és az atlétikai bajnokság szervezése. Leventeversenyeken és bemutatókon közkedveltek voltak a látványos szabadgyakorlatok leventeversenyen zászlósgyakorlatokkal léptek föl, és egy öt méternél magasabb gúlát alkottak.
Derecskén a Levente Egyesület 1925. január 25-én alakult. Ez év november 15-én volt a derecskei „Levente Egyesület” zászlószentelési ünnepélye a derecskei Hősök Emlékszobrának leleplezési ünnepségével együtt, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.
Forrás: Magyar nemzeti Digitális Archívum – Magyar Híradó 95
Visszaemlékezések alapján, Derecskén is három korcsoportba osztották a fiatalokat. A foglalkozások különböző napokon voltak, az első csoport szerdán, a második hétfőn, a harmadik pénteken délután. A Nagyállomás mellett lévő sportpályán gyakorlatoztak (Köztársaság út 9.). Dalolva mentek ki a sportpályára, a szoborkertnél díszlépésben tisztelegtek a hősöknek. Az első világháborús tiszthelyettesek voltak a parancsnokok. Évjáratonként volt egy szakasz. A kicsiknek sportolással kezdődött, volt futás, magasugrás, súlyemelés, súlydobás stb. Fapuskával gyakorlatoztak a leventék, azzal tanulták meg a fogásokat a célra tartást. Csak az öregek lőttek már éles lőszerrel. A sportpályánál volt lőtér is, ahol a magyar gyártmányú forgó tolózáras 6 mm-es tölténnyel ellátott levente kispuskákkal végeztek lő gyakorlatot. A derecskei leventék lőtéri foglalkoztatását gyakran egy honvédtiszt ellenőrizte személyes jelenlétével. Zöld színű sapkája mindenkinek, de a felsősöknek már levente ruhájuk is volt. Nyáron minden évben rendeztek versenyt. Különösen szép eredményt ért el Vadász Károly magasugrásban, Gyökeres Imre súlydobásban volt győztes a megyében, a Sági testvérek is élen jártak a súlyemelésben és a futásban. Év végén mindig tartottak látványos sport bemutatót. A tornavizsga egy gúla bemutatásával végződött, ami csoportos mutatvány, amelyben néhány tornász a csoport többi tagján, vállán v. kezével tartja, s a gúlához hasonló, felfelé keskenyedő alakzatot alkot. Az elméleti foglalkozás, a helyi iskolában tornaóra keretei között testnevelési, illetve egészségápolásból állt. Ugyanakkor minden vasárnap a leventék teljes csoportja istentiszteleten vett részt. A mozgalomnak külön erre a célra a városháza adott helyet, itt volt az iroda itt volt a gyülekező, a sorakozó.
Derecske története képekben, Fénnyel írt történelem c. könyv 122 p. 5/71 kép.
Szerző: Szőllősi Imréné – Rékasi Attila
A levente mozgalom a két világháború közti időszak, legnagyobb létszámú ifjúsági szervezetének számított, mivel a Horthy-korszakban felnövő fiatalok szinte kivétel nélkül kapcsolatba kerültek. A leventeintézmény a Horthy-korszak jellegzetes ifjúságnevelő intézmény volt, állami irányítás alatt működött. Évek múlásával a hétköznapi élet részévé vált a leventék képzése, felvonulása és menetelése. Az intézményt a második világháború lezárásával megszüntették.
P. Kiss Piroska