Járványok Derecskén Szemelvények a korabeli magyar sajtóból

A korábbi járványok, mint a kolera, tífusz vagy a spanyolnátha, sok szempontból hasonló társadalmi reakciókat váltottak ki, a védekezési módok is sok esetben hasonlítottak egymásra. Hogyan reagáltak elődeink, amikor a járványokról sokkal kevesebbet tudtak, mint napjainkban?

Kolerajárvány 1831.

„Augusztus 15-én Derecskén kiütött a kolera. Szept. 9-től, illetve 23-tól, mióta nemcsak Bihar megyében, de magában Váradon is kiütött a kolera, e városok kereskedelmi forgalma megállt. A kereskedelemre vonatkozólag e helyzet áll fenn okt. 11-ig. E napon felbontják a rekeszeket, bevonják az őröket, csak a kapuknál hagynak egy néhány őrt, valamint Bihar megye határán. Jöhet a városba bárki, aki igazolni tudja, hogy egészséges helyről jön és egészséges helyeken jött át.” Dr. Ignáczy Béla: A debreceni kolerajárvány 1831 – Debreczeni Újság1931.08.07.

 „Debrecent körülzárták a nagy kolerajárvány miatt. Katonai kordont húztak a város és Mikepércs között. Itt tartották a vásárt is, de amit a vidékiek eladtak s a városiak megvettek, előbb ki tudja, hányféle füstön megfüstölték. Derecskén éltem át a nagy kolera borzalmait. A házi cselédek közül sok hirtelen meghalt, a többi megbetegedve elment a háztól. Csak én és két unokanővérem végeztük a házidolgot. A jó Isten intézte így. Én talán 12, Lina 14, Mili 10 évesek voltunk. Sok borzalom és munka mellett éltünk, de senkinek a háznál baja nem lett.
Az októberi vásárra felszabadult a város s engem visszahoztak.”
Hogyan nőtt fel egy kisleány száz évvel ezelőtt? Magyar Lányok hetilap 1934.02.11.

Spanyolnátha 1918-1919.

Pesti Napló 1918 októberi számában olvashatjuk: „A spanyolbetegség mindegyre terjed és szedi áldozatait. Egyre szaporodik a megbetegedések száma és a halálozás aránya is igen nagy. Bihar vármegye legtöbb községében ezerszámra előforduló megbetegedések mellett orvos egyáltalán nincsen.”

Pesti Napló 1918.október 9.

Friss Újság októberi számában pedig az alábbiak szerint: Bihar vármegye területén az alispán elrendelte, hogy „három hétig valamennyi iskolában szüneteljenek az előadások”. Az őszi spanyolnátha járvány miatt Derecskén is szünetelt a tanítás.

Friss Újság 1918.október 3.

Tífuszjárvány 1932.

Az Új Nemzedék 1932.októberi tudósítása szerint: „A vidéki tífuszjárvánnyal kapcsolatban, amely csaknem minden nagyvárosban szokatlan mértékben fellépett. A derecskei járás minden községében, de különösen Derecskén, veszedelmes méreteket öltött a járvány. A tízezer lakosú községben már eddig is közel ötven megbetegedés történt, a halottak száma négy. A hatóságok messzemenő óvóintézkedéseket foganatosítottak. A járásban megjelentek már a járványplakátok s azokról a telepekről, ahol nagyobb számú megbetegedés történt, a gyermekeket nem engedik iskolába járni s magát a telepet vesztegzár alá veszik. Az itt lakók sem piacra nem járhatnak, sem más községekbe. A rendőrök Derecskén házról-házra járnak, minden beteget a megfigyelőbe szállíttatnak és intézkednek a lakások fertőtlenítéséről. A radikális intézkedések ellenére a járvány tovább terjed.”

Debreczeni Újság 1932.október 12.

P. Kiss Piroska