Berger Arthur Derecskén született 1896-ban. Apja Berger Vilmos, anyja Burger Róza. A család a fő utcán lakott, ahol épületanyag kereskedésük volt. Berger Arthur részt vett az I. világháborúban hadtápszolgálatot teljesített, s mint önkéntes őrmester szerelt le. A háború után orvosnak tanult Debrecenben, ahol 1922-ben szerzett orvosi diplomát. Pályáját, mint a kisvárdai kórház alorvosa kezdte, majd 1924-ben Derecskén nyitott rendelőt. A korszerűen felszerelt orvosi rendelőben volt röntgen, diathermia, quarz, teljes fogászati felszerelés és berendezés, tüdőgondozói, szülészeti és más sebészeti műszer, valamint orvos laboratóriumi felszerelés. Röntgenológusa volt a járási tüdőgondozó intézetnek. A két világháború között a város legkedveltebb orvosa. Nemessége, jó szíve meghódította az egész város lakosságát, vallásra való tekintet nélkül. Derecskén sok volt a tüdőbajos és ő rengeteget tett azért, hogy ezt a szörnyű betegséget legyőzze.
A Magyar Népegészségügyi Szemle 1938. január 15.-i számában jelent meg a „Küzdelem az emberi életért” című írása a tüdőbetegségről, ebben ír a védekezés módszereiről is.
„Nagy, figyelmeztető plakátjaink, amelyek a tuberkulózis terjedését, de az ellene való védekezést is megmagyarázzák, ott olvashatók az összes üzletekben, műhelyekben, hivatalokban, iskolákban, templomokban, községházán, irodákban, sőt még a korcsmákban is. Nem elégedtünk meg azonban azzal, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem négy fal között maradjon. Ki vittük a mozgalmat az utcára is. Derecske legforgalmasabb helyén, továbbá a nyilvános ártézi kutak mellett összesen 30 nagy fatáblát helyeztünk el a villamos vezetékek oszlopaira erősítve, amelyeken, fehér alapon tűzpiros betűkkel, rövid változatos szövegű figyelmeztetések olvashatók. Ezekkel a táblákkal azt a célt értük el, hogy az emberek már az utcán találkoznak a részben megdöbbentő szövegű figyelmeztetésekkel, amelyeknek folyton ismétlődő jelenléte, ha lassan is, de felébreszti érdeklődésüket a tuberkulózis kérdésével szemben és ezáltal elértük azt, hogy a tuberkulózis elleni harc, amelyet természetesen más eszközökkel is igyekszünk ébren tartani, nem is olyan ritkán hallott beszédtárgy Derecskén. Derecskén a betonjárdán kb. minden 200 méteren olvasható, 20 cm. nagyságú betűkkel felírva a következő, egymást felváltó szöveg: A tüdővész ragályos betegség! A tüdővészt a köpet terjeszti! Körülbelül elmondottuk dióhéjban a mi tuberkulózis elleni harcunk kezdetleges, de reményünk szerint az ország és az emberiség javát szolgáló módszereit.”
Hivatásának és emberségének áldozata lett végül, egy tüdőbajos betegétől megfertőződött és rövid betegség után 1939-ben meghalt.
P. Kiss Piroska