Nagy Zoltán 1882-ben született Gádoroson, régi nemesi családból (Vecsei). Apja Nagy Zsigmond református lelkész. Iskoláit Nagyszalontán végezte, azután a kereskedői pályára ment, több évig, mint segéd működött. Felesége Schleisz Mária, akinek házasságkötésükkor már volt egy lánya, Vajsz Ilona. Három lányuk született, Mária, Margit és Gabriella. Nagy Mária, mint okleveles tanitónő dolgozott.
1908-ban megalapította Derecskén fűszer-, vas- és vegyeskereskedését. Tevékenységét mindig bővítette, 1912-ben már fa-és vegyeskereskedő is.
A Magyar vaskereskedők országos egyesületének igazgató-választmánya 1913. november 15-én ülést tartott, ahol Nagy Zoltánt felvettek a tagok sorába.
Az I. világháborúban végig küzdötte az orosz és olasz frontot és mint 50 százalékos rokkant szerelt le őrmesteri rangban. Kitüntetései: koronás vas érdemkereszt, koronás ezüst érdemkereszt, kisezüst és bronz vitézségi érem.
1924-ben a szikvíz gyárat létesített, 1925-ben pedig a cég üzletköre bornagykereskedéssel bővült. Üzlete a mai Rákóczi-Erzsébet utca sarkán állt.
1927-ben megalapította az Uránia mozgószínházat. A mozi berendezése a kor követelményeinek megfelelően modern hangos leadóval rendelkezett. Nézőtere 300 fő befogadására volt alkalmas. Tevékenységének kiemelkedő időszaka az 1920-30-as évekre esett, ekkor lett virilis jogon tagja a helyi képviselő-testületnek.
1939-ben megkapta a kétszeres „tűzharcos” elnevezést, a jogszabály szerint azt a magyar állampolgárt illette, aki az I. világháborúban az arcvonalban szolgált és jogosult volt a Károly-csapatkereszt viselésére. A Magyar Tűzharcos Szövetség elődjét még 1920-ban szervezték meg Országos Frontharcos Szövetség néven. Ez alakult át 1938-ban és működött egészen 1945 februárig, amikor az Ideiglenes Kormány feloszlatta.
Nagy Zoltán, akit elég sokan ismertek annak idején a községben, mert több vállalkozása volt, vaskereskedése, vegyesboltja, szikvízüzeme, és övé volt a mozi. A háború után vagyonát államosították. 1961-ben hunyt el Derecskén, 79 éves korában.
P. Kiss Piroska