Az utcai kispad a lakóházak homlokzata előtt, ereszaljában vagy a kerítés mellett, esetleg a ház előtti járda túlsó oldalán felállított pad, amelyen a házbeliek, szomszédok, vagy a ház előtt elhaladó ismerősök beszélgetésre, pihenésre kiültek. Az utcai padok általában deszkából készültek. Két földbe ásott cölöpre szegelt deszkáról van szó, háttámla nélkül. Ilyen fából készült hosszú padból szinte minden vidéki ház előtt állt egy, hogy a falusi közösségi életet szolgálja. A legtöbb utcai virágoskert előtt egyszerű pad állt az esti és vasárnap délutáni üldögélésre, pihenésre, tereferére. Az utcai padokon folytatott beszélgetések, eszmecserék, a falu,közösségi életének fontos formálói voltak. A falu eseményeivel, a külvilág történéseivel kapcsolatos értesüléseket itt cserélték ki, vitatták meg, alakították ki véleményüket. A kispadra oda fért mindenki.
A szomszédolás vagy tanyázás jellemző helyszíne a kispad volt, ahová dologidő után, vagy vasárnaponként ültek ki az egymás mellett élők, hogy megvitassák az élet dolgait. Régen az emberek, nem csupán ismerték szomszédjaikat, de szívesen is látogatták egymást. A kapu előtt a lócán vagy éppen a verandán, de szinte nem telt el nap, hogy ne osztották volna meg egymással bánatukat-örömeiket. Az esti etetés, itatás közben kiültek a házak előtti kispadokra, meghányták-vetették a falu és a világ sorsát, vagy a várható időjárást. Régen a falu lakóinak a kispad jelentette a közösségi életet, a szomszédi kapcsolatokat. Megvitatták a jószágtartás dolgait, a mezőgazdaság kérdéseit, vagy csak egy beszélgetési lehetőség, ahol egymást hallgatják, egymásnak mesélnek az életükről, élményeikről, problémáikról. Éppen ezért már nem is számítottak idegennek, rájuk nem voltak érvényesek a vendégséggel kapcsolatos normák, illemszabályok. Sőt, egy jó szomszéd, amikor vendég vagy rokon érkezett a házhoz, illendően távozott.
A padok mintha pihennének mostanság, kevés a kinn ülő ember. Hétvégén készítettem pár pados képet, bejártam a várost, összesen 15 darab padot találtam. Igen jó és ma már tényleg ritka látvány. A hagyományok követésének jó példája a ház előtti, felújított kis pad. Pár éve még majdnem minden ház előtt volt, sajnos egyre kevesebb van. Amikor padon üldögélve élvezzük a pillanatot, csevegésre invitáljuk a szomszédot, vagy egyszerűen csak nézzük, amint lemegy a nap, a kerti pad máris betöltötte küldetését.
P. Kiss Piroska