A XIX. század második felében meginduló gazdasági és társadalmi modernizáció, a polgári viszonyok fokozatos térhódítása országszerte élénk egyesületi élettel párosult. Az 1860-as és az 1940-es évek közötti időszakban a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek sorában jelentős arányban alakultak olvasókörök és gazdakörök is. Az olvasókörök és gazdakörök nemcsak bizonyos gazdasági vagy művelődési feladatok ellátására szerveződtek, hanem széles körű társadalmi, közéleti szerepet vállaltak, érdekképviseleti, érdekegyeztetési, igazgatási, ügyintézési funkciót láttak el. Az olvasókörök, gazdakörök kulturális estjei, színházi bemutatói mindig fontos helyi társadalmi eseménynek számítottak, ezért a környék szinte minden lakosa megjelent rajtuk.
A Gazdakörök a 20. század legfontosabb érdekvédelmi szövetsége. A Gazdakör nyilván a mezőgazdaságban dolgozókat igyekezett összefogni. Tagjainak érdekképviselete, részükre információk és szakmai ismeretek biztosítása volt a fő tevékenységük. A középparasztság érdekképviseleti szervének szánták. Foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel és mezőgazdasági ismeretterjesztéssel. A Gazdakör programjában, tevékenységében a tehetősebb gazdálkodók érdekeit jelenítette meg. Tagjai megoszthatták egymással tapasztalataikat, új ismereteket kaptak a földművelés szerteágazó tudományából. Emellett kulturális és érdekvédelmi szervezetekként is működtek, és a földműves társadalom egyik törvényes képviseletét is jelentették. Bár tagjaik között is megvolt a rangsor, sok kérdésben a tehetősebbek döntöttek.
A Derecskei Gazdakör 1914. február 1-én alakult 260 taggal. Alapszabályuk a Gazdakör célkitűzését a következőkben határozta meg: „Derecske község és vidéke gazdasági érdekeinek képviselete és azoknak minden alkalmas eszközzel való előmozdítása, gazdasági létének erősbítése, felvirágoztatása.” Saját székháza volt kultúrteremmel, színpaddal és fedett tekepályával. A Gazdakör helyiségében vasárnaponként ültek össze megvitatni a világ dolgait.
A Derecskén működő könyvtárak között szerepelt a Gazdakör könyvtára. Állománya 1940-ben 496 kötet. Napilapokat és folyóiratokat járattak. Ismeretterjesztő és műkedvelő előadásokat rendeztek. Tisztségviselői: elnök: Börcsök Sándor, alelnök: Borsos Károly, jegyző: vitéz Tóth Lajos községi jegyző, pénztáros: Áros János, háznagy: Cseke Sándor, könyvtárnok: P. Nagy Imre, Bernát Lajos, Fórián Imre. Díszelnök; Mariay Barnabás főszolgabíró. A Gazdakör tekintélyét bizonyítja, hogy vezetésében a község tekintélyes vezetői is részt vállaltak.
A két világháború között nagyon aktív volt a Gazdakör. A második világháborút követően megszűnt a működése. Forrás: Nadányi Zoltán: Magyar városok és vármegyék monográfiája 25. Bihar-vármegye (Budapest, 1938), Derecske története és néprajza (Derecske,1998.)
A közművelődés iránti igény 1945 után a már hagyományokkal rendelkező amatőr színjátszás kereteiben talált utat magának. A Gazdakör székháza rendelkezett színpaddal, itt tudtak továbbra is színházi előadásokat tartani. A helyi fiatalságból összeválogatott műkedvelő gárdáva1 1947-ban a János vitéznek olyan nagy sikere volt, hogy tizennyolcszor kellett az előadást megismételni mert voltak, akik ötször is végig nézték. A Gazdakör egykori épületét 2008-ban lebontották.
P. Kiss Piroska