A piac szó az olasz piazza (tér) kifejezésből származik és a település főterén tartott kisebb árusítást jelenti. Kezdetben elsősorban élelmiszer piacokat tartottak, először a forgalmasabb utcák mentén, később pedig piactereket alakítottak ki a falu főterén.
A piac az a hely, ahol bizonyos napokon a háztartásban szükséges főleg mezőgazdasági termények és termékek megvásárolhatók, a helyi vagy a környékbeli falvakból érkező árusoktól. A paraszti gazdaságok megtermelt javaiból a fölösleget értékesítették. Piacot mindig egy meghatározott napon tartottak, általában a település központi helyén.
Piaci napokat korábban Derecskén minden héten kétszer tartottak. Hétfőn volt a kisebb és pénteken a nagy piac. A hetipiacokra a településről aprójószágot, zöldséget, gyümölcsöt, kisebb mennyiségben gabonát, lisztet, tejterméket, szalonnát és más élelmiszereket hoztak fel. Saját terményeket árultak, főleg élelmiszereket. Kezdetben mindenki a földön árult, kitették a karos kaskát kitakarták az árut és így kínálták a portékát. A vesszőből font kosarat, kaskanévvel illették. Minden terméknek soronként meg volt a helye, hogy hol, mit lehet árulni. Többnyire asszonyok árultak. Lehetett venni zöldséget, krumplit, tojást, tejterméket. A tejet, tejfölt cserépedénnyel mértek egy vagy fél meszelyt, (1 meszely fél icce, azaz 0,4242 liter). A tejfölt nagyobb fazékban vagy literes tejes csuporba rakták ki. A vevő vitte a saját bögréjét, melybe átöntötték. A túrót kosárba rakták, abban a ruhában, amiben felöntötték. Egy-egy túrócsomó 50—60 dkg, esetleg egy-másfél kiló lehetett. A zöldség csomóra volt kötve, a kisebb méretűek csomózva, vagyis ötösével voltak összekötve. A piacon az árak is egy csomóra vonatkoztak. A lisztet, cukrot literre mérték. Árultak még apró jószágot, csirkét, tyúkot, ősszel pedig hízott libát. Lehetett vásárolni kisebb kézműves termékeket is, de voltak ponyvaregények is, ami a mozi felőli placcon volt kirakva.
Derecskén a piactér az I. világháborúig a templom környékén volt, az 1920-as évektől 1967-ig mai Művelődési Ház helyén működött. 1960-ban a Hajdú-Bihari Napló 234.számában (október 4.) arról tudósítottak, hogy az elmúlt években a piac kikövezése megtörtént a községfejlesztési alapból.
Derecskén a piactér az I. világháborúig a templom
környékén volt, az 1920-as évektől 1967-ig mai Művelődési Ház helyén működött.
1960-ban a Hajdú-Bihari Napló 234.számában (október 4.) arról tudósítottak,
hogy az elmúlt években a piac kikövezése megtörtént a
községfejlesztési alapból.
1954-ben vezették be a községi és városi tanácsok saját fejlesztési alapját, amely helyileg képződött a lakosság, illetve a vállalatok befizetéseiből. A piac tere beton lapokkal lett kirakva illetve padokat is helyeztek ki, hogy az asszonyok azon tudják kínálni az áruikat. Nyáron a padsorok közzé ültetett gömb akác adott árnyékot.
(Fotó: Csécsi Lajos)
A legtöbb eladó saját terményeket árult, de sok viszonteladó, kofa is volt a piacon. Ők nem termeltek, hanem felvásárolták az árut és hivatásszerűen árusítottak a piacon. Miután kifizették a helypénzt, igyekeztek jó helyet foglalni. A hely elfoglalása után kipakolták portékáikat.
A kofák különféle apró árukkal, főleg élelmiszerekkel, zöldségfélékkel kereskedtek, szinte kizárólagosan asszonyok. A kofák nem boltban, hanem piacokon, vásárokon árultak, ahol rendszerint kijelölt, állandó árusítási helyük volt. Mindenki tudta ki, hol árul és más nem foglalta el a helyet. A kofák az árut először felvásárolták a földművelő parasztoktól, sokszor háztól vitték el. A kofákat a portékájuk szerint különböztették meg. Így zöldséges, gyümölcsös, tejes vagy tejfölös, tyúk vagy tojásos kofák voltak. A tojásos kofák nem csak tojást, hanem különböző baromfit, kacsát, libát, tyúkot is árultak. A kis kacsa és a kis csirke is kelendő cikk volt. A tejes kofák tejet, tejfölt, túrót vittek a piacra. A zöldséges kofák hagymát, sárgarépát, petrezselymet, krumplit, uborkát, paradicsomot, borsót, leveszöldséget is árultak. Télen sütőtököt, szárazbabot árultak. A gyümölcsös kofák almát, körtét árultak, nyáron dinnyét.
Derecskén főleg tejfölös és tojásos kofák voltak, de zöldséges kofa is akadt. A boltba régen egyáltalán nem voltak ezek az áruk. Voltak olyan kofák, akik Derecskén felvásárolták az árut és vitték más faluba vagy Debrecenbe. Mentek Hajdúszoboszlóra is árulni, ott mindig jó vásár volt. B. Lajos bácsi a Nyárfa utcán lakott, akinek volt egy lova szekérrel, ezzel vitte a kofák áruit Hajdúszoboszlóra. Egy zsákot 10 forintért vitt el.
Sok mikepércsi kofa Derecskéről vásárolta az áruit. Derecskéről tyúkot, szárazbabot, de főleg kiscsirkét, libát és kövér kacsát vettek. Főleg gyalog vagy szekérrel jártak. A tojást szakajtóba (kisméretű, fületlen, többnyire fonott kosár) vagy a karos kaskába tették, amit a nők kézben, ill. karon vittek. A kofák portékáikat így kínálgatták:
- Harmatos zöldséget!
- Nézze, vegye!
- Friss az áru, ide, ide!
A piac 1967-2017 között a Derecske, Nap u. 9. szám alatt működött. Nyitva tartása péntek 5.30-10 óra között volt. 2017. december 22-től a piac ideiglenesen a főtérre költözött az új piac átadásának időpontjáig.
A mindennapi élet szerves részei voltak a vásárterek. A piac nemcsak a kereskedés helyszíne, hanem olyan alkalom, mely lehetőséget teremt a találkozásra, beszélgetésre, ismeretségek kötésére.
Nagy Istvánné