1910.
1873-ban már megjelent az első magyarországi hivatalos helységnévtár, de egyes helységeknek számos neve volt, több helységnek pedig ugyanaz volt a neve, s ez gondokat okozott a vasúti és a postai forgalomban. A helységnevek pontos azonosíthatósága a századforduló környékén nőtt meg. Az egy település – egy név, egy név – egy település alapelv alapján a névrendezés 1898–1912 között négy megye kivételével az akkori Magyar Királyság teljes területén lezajlott. E folyamat eredményét tartalmazza az 1913-as helységnévtár. Forrás: Települések neveinek problémái: https://kisebbsegkutato.tk.hu/. A gyakran előforduló azonos nevű települések (általában megye vagy folyó) előtagot kaptak, így lett nevük egyedi. Derecske nevű község az ország más részeiben is fellelhető volt. Ezáltal a Derecske helységnevek is előtagot kaptak, mint Mátraderecske, Pápaderecske, Vámosderecske vagy Biharderecske.
Mátraderecske: azelőtt Derecske, Hevesvármegye, pétervásári járásban, 1909. május 6-i rendezéssel Mátraderecske.
Pápaderecske: a nevét tekintve megjelenik, Dereskő, Derecske és Dereske néven is, Veszprémvármegye területén pápai járásban, a Pápa előnevet 1904-ben vette fel, így alakult ki a jelenleg használt Pápadereske községnév.
Vámosderecske: Dereske, Deruske, Derecske néven szerepelt a település. Sopronvármegyei település a pulyai járásában, a rendezés után 1906-tól Vámosderecske. A trianoni békediktátum következtében, 1920-ban lett Ausztria része. Mai neve Drassmarkt.
Derecske (Biharderecske): A helységnév magyarázatára több elképzelés látott már napvilágot. Története, eredete bizonytalan. Osváth Pál, Bihar vármegye sárréti járása leírása című könyvében arról ír, hogy ezen a vidéken a honfoglalás előtt éltek szlávok, s azzal magyarázza, hogy a „dravecsku” fácska szóból keletkezett Derecske.
Kálmán Béla, A nevek világa című könyv szerint: A derék „hosszú, lapos földhát” jelentésű térszínformanév lappang a Derecske (Hajdú-Bihar megye) községnévben. Ennek ugyanis első említése a XIII. századból még Derekcse alakú, a későbbiekben azonban már Derecske. A -csa, -cse képző személynevekben ma is előfordul. A kcs hangkapcsolat gyakran megcserélődött csk alakúvá. Így lett a „kis dombhát” jelentésű Derecske földrajzi névből falunév, megtartotta nevét akkor is, mikor település létesült rajta. A Földrajzi etimológiai szótár is megemlíti, hogy a település neve a Derekce formában fordul elő először, a derék hosszan elnyúló talajkiemelkedés főnévnek a -cse kicsinyítőképzős alakja.
A nép ellenben úgy tartja, hogy szikes talaja deres szint kölcsönzött a földnek. A falu neve a deres szóból származik, ez a határ szikes foltjaival függ össze, amely deres színűvé tette a tájat.
Mások véleménye szerint, itt korán leszáll a dér, és ez fehérre festi az egész határt. Deres a falu, a mező, az erdő, minden deres. Ennek a kicsinyítő képzővel ellátott alakját, Dereskét tartják többen valószínűnek, mint első falunevet. A szólás is így szól: megjöttek Derecskéről, jelentése az éjszaka dér volt.
P. Kiss Piroska