Derecske, Gazdasági iskola
Derecske község önálló gazdasági népiskolája 1901-ben nyílt meg a település Debrecen felőli részén, a vasútállomással szemben. A község 35 kataszteri hold gyakorlóterületet és 21000 K készpénz hozzájárulást adott az iskolának a dologi szükségletek fedezésére. Az állam gondoskodott a szükséges tanerők fizetéséről és lakbéréről. Derecske Bihar vármegyének egyik legnagyobb és legnépesebb községe volt. Határában sok hagymát, sárgarépát és petrezselymet, de szőlőt és gyümölcsöt is termesztettek. Az önálló gazdasági népiskola szervezése és működése szoros kapcsolatban állt a község lakosságának foglalkozásával.
Az iskola több épülettel rendelkezett. Főépületében két tanterem és munkaterem, iroda, szertár, tágas előszoba, továbbá az igazgató lakása volt. Külön udvaron épült a leányok részére két tanterem és szertár. Háztartási konyhája a cselédlakással együtt a két főépület között foglalt helyet. Az állomással szemben volt két lakás a tanerő részére a szükséges mellékhelyiségekkel. Az iskola a legszükségesebb gazdasági épületekkel is rendelkezett, volt istálló, sertés és baromfiól, tengerigóré, méhes és még virágház is a teleltetésre. Az épületeket összekötő betonjárda 1914-ben készült, a villanyvilágítás pedig 1924-ben lett bevezetve. Az intézményhez szántó, gyümölcsös és konyhakert is tartozott. A szántóföldek vetésforgó szerint voltak hasznosítva. Az iskolai konyhakert a leánytanulók gyakorlati oktatását szolgálta. Az iskola állattartással is foglalkozott, voltak lovak, szarvasmarhák, sertések, és baromfik.
Minthogy a község lakosságának túlnyomó része földműves és kisgazda, az iskolát mindenkor elég nagyszámú tanuló látogatta. Átlagban évente a fiú tanulók száma 200, a leányoké 240, összesen 440 tanuló volt. Az iskola három évfolyamos volt a fiúk és a lányok részére is. A lányok a fiúktól elkülönítve jártak a tanórákra. A tanulók 10-12 csoportba voltak osztva. A nyári félévben a tanítás már reggel 6 órakor kezdődött és 11 órakor ért véget, így a tanulók a délutáni dologidőt jobban ki tudták használni. Az iskola tevékeny elméleti, szemléleti és igen gazdag gyakorlati oktatása mellett különféle tanfolyamokat is tartott rendszeresen. Az iskola gyakorlóterülete három különálló és egymástól két-két km távolságra fekvő földbirtokból állt. Derecske község nemcsak gazdasági, de faiskola és szőlőterületet is adott az iskolának. Ez a terület a község keleti szélén, az állatvásártér szomszédságában feküdt. A 7.5 kataszteri holdas faiskolát a debrecen—nagykereki vasútvonal kettészelte, ami a faiskola kezelését kissé nehezítette. Az iskola foglalkozott gyümölcsfák, gazdasági- és díszfák, valamint ezek csemetéinek termesztésével. A község utcáinak és tereinek fásításához a faiskola ingyen adott csemetét. Az iskola szőlő területe több mint egy kataszteri hold volt, melynek termése részint, mint csemegeszőlő, részint borként értékesült. A tiszta jövedelmet elsősorban az oktatás céljaira, a fűtés, takarítás, felszerelések és építkezések költségeinek fedezésére szolgáltak.
Az iskola harmadik különálló területe a gyümölcsös volt, amely annakidején községi homokbánya volt. A gyümölcsösben 100 darab fa lett kiültetve. Az iskola gyümölcse főleg az alma, termése igen jóhírű volt. Almából évente 70—100 q-t is eladtak. A téli almák egy részét zacskózták, ezzel kiváló minőséget biztosítottak. A gyakorlati munkákat a tanulók végezték és kellően begyakorolták.
Az iskola kötelező volt a 13-15 éves tankötelesekre, akik az elemi elvégzése után tanulmányaikat valamely más (közép- vagy polgári) iskolában nem folytatták. A közismereti tárgyak mellett földművelési, kertészeti, állattenyésztési, a lányok háztartási és háziipari ismereteket tanultak. Forrás: Géher Lajos: A derecskei önálló gazdasági népiskola ismertetése
1946-ban az iskola megszűnt. A nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése után a gazdasági iskolából hetedik és nyolcadik osztályba mehettek át a tanulók.
Képeslap: Üdvözlet B.-Derecskéről. Önálló gazd. ism.-iskola.1906.
P. Kiss Piroska