A gyalogjárda Derecskén

A járda vagy gyalogjáró a gyalogosok közlekedésére szolgáló, aszfaltozott, betonozott vagy lekövezett útszakasz a járműforgalmat biztosító út mellett.

A régi járda a Nyárfa utcán

Ma már észre sem vesszük a járdát, hiszen egyre ritkábban közlekedünk gyalog. Milyen lehetett a gyalogos közlekedés a kiépített járda előtt, évszázadokon keresztül, amikor az utca nem volt sem kavicsos, sem aszfaltos. Derecskén, nyáron az utak porosak voltak, télvíz idején pedig nagy volt a sár. Először minden utca jobb oldalán volt csak járda. Belterületeken az utca egyik oldalát széles, vastag pallóval látták el járda gyanánt. Használtak még nádból vagy zsombékból kötözött pallót. Mikor elkopott, megújították. Esőzések idején könnyebb volt a pallón járni, mint a sárban. Ahol a gazdák tehetőssége megengedte, téglából rakták ki a járdát.

1913-ban Derecske község elöljárósága elhatározta, hogy az utcai járdákat elkészítteti. Ez év júniusában versenytárgyalást hirdetett a község, belterületén létesítendő betonjárda építtetésére az egész községre kiterjedően, a járdás oldalakon.

A versenytárgyalási hirdetmény

Biharvármegye Hivatalos Lapja 1913. június 26.

Négy ajánlat érkezett, a meghirdetett árlejtés során, a mezőtúri Schreiber Izidor nyerte el a munkát.  Az ajánlott ár, egy négyzetméter 7,20 korona. (Árlejtés az árverés azon neme, midőn bizonyos munkát, annak engednek át, aki azt a kikiáltott díjon alul legolcsóbban teljesíti.)

Árlejtések eredménye
Pesti Napló 1913. július 20.

Derecskén a járda építése 1914-ben kezdődött. A járda szélessége jobboldalon 1 m, baloldalon 60 cm. A betonjárdára 360000 koronát kölcsönöztek. A kamatokat és a törlesztő hányadokat elsősorban a földhaszonbérletből fizették. A járdaépítésről nem sok adat van, nyilván azért sem, mert ezen munkálatokat már nem kísérte olyan nagy érdeklődés.

A Nyárfa utca 40. szám előtt a járdákba beleírva jól látszik az évszám 1914.

A járdába úgynevezett sárrázót is építettek. Ez a földút szilárd burkolatú úthoz csatlakozó, szilárd burkolattal kiépített szakasza.

Sárrázó kövek a Szováti és a Deák Ferenc utca kereszteződésében

Régen a háza előtt mindenki felseperte az utcát, rendben tartotta a járdát. Ha kívül elhanyagolt volt a ház, sepretlen a járda, akkor abból következtetni lehetett a ház lakóira. Aki valamit is adott a rendre, tisztaságra, az rendet tartott maga körül, hogy a környezetnek jó véleménye legyen róla.

P. Kiss Piroska