A gümőkóros megbetegedések ellen való védekezés akkor kapott komoly alapot, amikor Robert Koch német orvos 1882-ben bejelentette a gümő bacillus felfedezését. (Robert Koch mikrobiológus, a bakteriológia egyik megalapítója, 1905-ben a tuberkulózis kórokozójának felfedezéséért orvostudományi Nobel-díjban részesült). Ezután az egész világot átjárta a betegség gyógyíthatóságának reménye. Azonban ez még hosszú évtizedekig váratott magára. Mivel az egyének gyógyítása a megfelelő gyógyszerek, gyógymódok hiányában sokáig kevés eredménnyel kecsegtetett, a megelőzésnek kellett előtérbe kerülnie. Világszerte fontossá vált a gümőkór leküzdésében a megelőzés, és a gondozás fontossága. Hazánkban 1906-ban Szombathelyen nyitották meg az első tüdőbeteg gondozót. Az 1920-as évektől kezdve sorra alakultak a tüdőgondozók, amelyek általában járási székhelyeken szerveződtek. Ezek feladata volt a területükön a mozgó röntgenkészülékekkel a lakosság szűrése. 1960-ban az Egészségügyi Minisztérium utasítása szerint a megyei főorvos kötelezően rendelte el a tüdőszűrést. A járási főorvosok és a tüdőgondozó vezetők, a Vöröskereszt, a Nőtanács, az Eü. Állandó Bizottságok munkatársai jól összehangolt, hatalmas felvilágosító, szervező tevékenysége kapcsán valóban nagy lendületet vett a tüdőszűrés.
Derecskén sok volt a tüdőbajos. 1927-ben megkezdte munkáját a Tüdőbeteg Gondozó Intézet. Dr. Berger Arthur rengeteget tett azért, hogy ezt a szörnyű betegséget legyőzzék, megszervezte a tüdővész elleni küzdelmet. Röntgenológusa volt a járási tüdőgondozó intézetnek.
Dr. Aszalós János 1929-ben Budapesten elvégezte a tiszti főorvosi tanfolyamot, aminek köszönhetően 1930. január elsejétől a Bihar vármegyei derecskei járásba járási tiszti főorvosnak nevezték ki, ahol betegeket gyógyított. Dr. Aszalós Jánost már pályája kezdetén a „szegények orvosának” nevezték, mivel pénzt senkitől sem fogadott el, sőt gyakran ő vásárolta meg a gyógyszert a rászorulóknak. Életét a szegények gyógyításának és főleg a betegségek, járványok megelőzésének szentelte. Tiszti főorvosként saját autójával és egy rászerelt röntgenkészülékkel mozgó szűrőállomást hozott létre. 1935-ben Budapestre került minisztériumi beosztásba. A derecskei járási tiszti orvos teendőinek ellátásával dr. Mustó Sándor derecskei községi orvost bízta meg.
1941-ben a Belügyminiszter a Derecskei tüdőbeteg gondozó intézet további működését a következő feltételek mellett engedélyezte: „A 338.040—1941 XV. számú rendelet szerint Derecske község tulajdonát képező ingatlanon elhelyezett tüdőbeteg gondozó intézet további működését azzal engedélyezi, hogy annak székhelye: Derecske, működési területe: Derecskei járás községei. Fenntartója Bihar vármegye közönsége.” (Biharvármegye Hivatalos Lapja 1941.10.16.)
Dr. Schnitzler József 1948 áprilisától a debreceni állami tbc gyógyintézet sebész főorvosa volt. Pályafutásának kezdetén hosszú ideig rendszeresen kijárt Derecskére a tbc-gondózó intézetbe rendelésre. A járásban akkor ez volt az egyetlen gondozó intézet, kezdetleges felszereléssel. Nem szívesen jártak ide az orvosok rendelni, de Schnitzler doktor intézeti munkája hosszabb ideig ellátta Derecskén a rendelést, vizsgálta, gyógyította a járás igen magas számú tbc-s betegeit.
Kezdetben egy temetőszéli kis házban a „Kolompér” kertben (Hajnalkert) a Kolompér-temetőnél működött a tüdőgondozó. 1945 után a tüdőgondozó intézet a mai Bocskai utca 6. szám alatt működött tovább egy villa épületben, ami tüdőgondozónak nem volt ideális.
Hajdú-Biharban nagy gondot fordítottak az egészségügyi szervek a tbc-s betegek gyógyítására, a tbc elleni küzdelemre. Ezt bizonyítják az eredmények, azok az intézkedések, amelyek a megbetegedett emberek javát szolgálták. 1956-ban a tüdőbeteg gondozó intézet Debrecen és Hajdúszoboszló után a legtöbb szűrővizsgálatot végezte (18769). Ekkor 565 TBC-s beteget tartottak nyílván Derecskén.
Az 1960-as évek közepén lehetőség volt a derecskéi tüdőgondozó intézet korszerűsítésére. 1967-ben felújították a derecskei tbc-gondozó intézet röntgen készülékét, illetve sugárvédelmi berendezéssel látták el. 1968-tól Dr. Kövesdi József lett a derecskéi járási tüdőgondozó vezetője. Jelentős eredményeket értek el, csökkent a tébécés megbetegedések száma. Egy év alatt 250 ezer tüdőszűrést végeztek, s 25 ezer bakteriológiai vizsgálatot folytattak. A röntgenkészülékek felújítása, újak vásárlása azt a célt szolgálták, hogy egyre hatásosabban védekezzenek a tbc ellen. Tervben volt egy új tüdőgondozó építése, a kivitelezési tervek 1970 végére el is készültek. Az új járási tüdőgondozó intézet 1971-ben épült fel 3,5 millió Ft-os beruházással. A Hajdú-Bihari Napló 1971. decemberi számában olvashattunk erről:
„A Derecske nagyközségi Tanács beruházásában 3,5 millió forintos költséggel épült meg Derecskén, a Rákóczi úton egy új egészségügyi tömb, amelyben tüdőgondozó, gyógyszertár, orvosi lakások s a járási hivatal egészségügyi osztálya kaptak helyet. Az új intézet helyiségeit novemberben tekintették meg a meghívott szakemberek, s kezdődött meg az épület berendezése, a műszerek, egyéb kellékek beszerelése. A tüdőgondozóban, decemberben meg is indult a rendelés. A gondozó tizenkét helyiségből áll, közöttük kényelmes váró, öt öltöző, külön rendeléssel gyermekek és felnőttek részére. A betegeket egy orvos és öt asszisztens fogadja, a rendelést két röntgengéppel látják el. Az emeletekre beköltözött a KÖJÁL, megkezdte működését a járási hivatal egészségügyi osztálya, a lakásokat birtokba vették az orvosok.”
Az új Tüdőgondozó épülete
1971. december 17-én a derecskei tüdőgondozóban megkezdődött a rendelés. Évente nyolcvanezer beteg fordult meg a következő öt évben.
1979. január elsejétől változást hozott a járási székhely megszűnése. Derecske a berettyóújfalui járáshoz került. A járási intézmények megszűntek Derecskén, így elvitték a tüdőgondozót is.
Az épület jelenleg is egészségügyi intézmény, gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat, valamint fogorvosi rendelő működik benne.
Derecskei Szociális, Család és Gyermekjóléti Központ, Bocskai út 6.
A volt Tüdőgondozó épülete 2021-ben
Egészségház, Rákóczi út 3.
Az ötven éve épült Tüdőgondozó Intézet épülete 2021-ben
P. Kiss Piroska