
Derecskei vasútállomás
A 19. század végén újból fellendült a vasútépítés, hiszen a helyiérdekű vasutaknak egyszerűbb vasútüzemet és olcsóbb építést biztosítottak. A helyiérdekű vasút (röviden HÉV), olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, és nem országos érdek fűződik. A magyar „HÉV” szó eredetileg az 1880 után alakult helyiérdekű vasúttársaságok állandó rövidítése volt. A helyiérdekű vasutak olyan területeken épültek ki, amelyeket a távolsági összeköttetést megvalósító fővonalak elkerültek, azonban a helyi igények kiszolgálása céljából megérte a vasútépítés. Az 1880. és 1888. évi HÉV törvények hatására az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi területein több mint 6 ezer km helyi érdekű vasútvonal épült. Ezek között volt a Debrecen – Derecske – Nagyléta (ma: Létavértes) HÉV is. Magyarországon a MÁV megalakulása előtt több nagy állami és számtalan kis magán vasúttársaság működött.
1894. december 8-án megnyitották a Debrecen-Derecske-Nagyléta vasútvonalat. A mezőgazdasági termékek szállítása, forgalmazása szempontjából jelentős vívmány volt 1893-94-ben a Debrecen-Derecske-Nagyléta helyi érdekű vasút és az ehhez kapcsolódó Derecske-Sáránd szárnyvonal kiépítése. Létrehozása elsősorban a környék földbirtokosainak és árutermelő középparasztjainak érdekeit szolgálta, ám a vasút mindenki számára megkönnyítette a közlekedést. Az építkezést egy budapesti székhelyű részvénytársaság végezte, ennek elnöke és engedményese a hosszúpályi nagybirtokos, Csekonics Endre gróf. Az igazgatóságban helyet kapott Fráter Barnabás derecskei főszolgabíró és egy ideig Leitgeb Imre is. A debrecen-nagylétai vasút forgalma fokozatosan emelkedett. 1897-ben százezer, 1909-ben 170 ezer személyt, továbbá 16 ezer, illetve 26 ezer tonna tehert szállított. Forrás: Derecske története és néprajza, szerk. Gazdag István
Az Rt. 1910-ig létezett, akkor beolvadt a debrecen-nagyváradi helyiérdekű vasút részvénytársaságba. 1911. január 28-án ennek jóvoltából nyílt meg a derecske-nagyváradi vonal. A derecskei ág meghosszabbítása Nagykerekin keresztül egészen Biharpüspökiig történt, ahol csatlakozott a Püspökladány – Nagyvárad fővonalhoz.
A debrecen—nagyváradi vasút megnyitásáról Az Újság politikai napilap 1911. január 29-ei számában olvashatunk:
„A Debrecen és Nagyvárad között épült helyi érdekű vasutat ma adták át a közforgalomnak. A megnyitáson a kereskedelemügyi miniszter képviseletében Stetina József kereskedelemügyi államtitkár jelent meg. A forgalmat megnyitó vonat reggel kilenc órakor indult el Debrecenből. Az új vonal Derecske állomástól ágazik ki a debrecen—derecskei vicinálisból és Bíharpüspöki állomásnál csatlakozik a nagyvárad— székelyhídi vonalhoz. Útjában a következő állomásokat érinti: Debrecen, Szepes-Telegdy-sósfürdő, Mikepércs, Sáránd. Derecske, Derecske-vásártér, Konyár, Sándoros, Bajonta-sósfürdő, Pocsaj-Esztár, Kismarja, Nagykereki, Nagyszántó, Kisszántó-Zomlin, Biharpüspöki, Nagyvárad. Minden állomáson a községek egész lakossága kint volt a pályaudvaron és zászlók alatt, zeneszóval, nagy lelkesedéssel fogadták a vonatot. A vonat félhárom órakor érkezett Nagyváradra, amelynek állomásán hatalmas tömeg fogadta ujjongva a vonatot. Három órakor a Fekete Sasban Nagyvárad városa ebédet adott. Az államtitkár előzőleg megtekintette a pályaudvart és a Máv műhelyeket.”

Helyiérdekű vasutak vidéken, Magyar Compass 1912.
A vonal az I. világháborút követően Debrecen és Nagyvárad között a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A határátmenet a Debrecen-Nagyváradi HÉV vonalán volt, amelyet a trianoni békediktátum megszüntetett. A Debrecen-Derecske-Nagyléta közötti vasútvonalat 1931. október elsejével államosították.
Az 1940. évi II. Bécsi Döntéssel a vonal újra teljes hosszában Magyarországhoz került, így a 72 km hosszú vonalon helyreállhatott a közlekedés Debrecen és Nagyvárad között. A II. világháborút követően a vonal újra zsákvonallá vált, csak a Debrecen – Nagykereki szakaszon maradt fenn a közlekedés. A használaton kívüli szakaszt a határ mindkét oldalán felszedték.

Debrecen – Nagyvárad vasútvonal megállói
A magyar királyi államvasutak és a kezelésükben levő helyi érdekű vasutak térképe. kb. 1914-1915. közötti állapotot ábrázoló térkép. Forrás: https://vasutallomasok.hu/terklist.php
P. Kiss Piroska

