jelmeztervező, népművészeti kutató
Tüdős Klára 1895-ben született Debrecenben, jómódú debreceni család gyermekeként. Tüdős Antal derecskei birtokos testvérének Tüdős János országgyűlési képviselőnek egyetlen lánya. Debrecenben töltötte gyermekéveit, a Dóczi Felsőbb Leánynevelő Intézetben tanult, majd az Iparművészeti Főiskola textilszakán végzett. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője lett. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János c. operájának jelmezeit (1926). Az 1930-as években a Belvárosban divatszalont nyitott, ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. 1938-ban házasságot kötött Zsindely Ferenccel a kultuszminisztérium államtitkárával. 1944-ben az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket. 1952-ben férjével együtt kitelepítették, 1963-ig éltek Balatonlellén. Tüdős Klára 1980 áprilisában hunyt el egy budapesti református szeretetotthonban.
A népművészet tanulmányozása azt az ötletet adta Tüdős Klárának, hogy népi díszítéssel tervezzen ruhákat. Olyan ruhákat, amelyeknek vagy a szabása, vagy a díszítése a parasztviseletben gyökeredzett. Kísérletképpen előbb magának, majd énekesnőknek csinált ilyen ruhákat. Hatalmas sikert aratott velük. Pántlika nevű szalonjába tódultak a külföldiek is. Sikerének az volt a titka, hogy minden valódi volt, ami tőle kikerült. A derecskei szűrt Derecskén csináltatta, a matyó hímzést matyókkal végeztette. (Reformátusok lapja 1985.06.30.)
Az ősi népi művészetnek ebből a pazar tárházából merítette páratlan szépségű ruhakreációinak motívumait. „Pántlika”, ezt a nevet, ezt a szimbólumot választotta vállalkozásának jelképéül.
Gyakran rendeztek bemutatókat Tüdős Klára által tervezett ruhákból. A derecskei rátétmunkával díszített gyönyörű posztó kosztümöket, keppeket (körgallér, ujjatlan vállravető köpeny) is láthatott a közönség. Az 1941-es őszi bemutatón a „Derecskei rátétes” kosztümöt is bemutatták.

A harmincas években keze alatt született meg a középosztály magyaros ünnepi viselete, amely ötvözte a paraszti jegyeket a főúri szalonok divatjával. A két világháború közötti időszakban többen is foglalkoztak magyaros ruhák tervezésével, de Zsindelyné Tüdős Klára érte el a legnagyobb népszerűséget.
P. Kiss Piroska