1920-ban a trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területe 2/3-ad részét. A háború, a forradalmak és a román megszállás a vadállományban is nagy veszteséget okozott. 

Derecske társadalmi életében jelentős szerepet játszottak a társadalmi egyesületek. 1925. április 8-án alakult a Derecskei Vadásztársulat. Elnök: Mariay Barnabás dr. főszolgabíró, vadászmester: Bartha Ferenc, jegyző: Orbán Kálmán, pénztáros: Banda Kálmán dr., ügyész: Bige Gyula dr. Terület: 16.000 kh (kataszteri hold), 20 tag.

A kormányzat által is támogatott vadgazdálkodás következtében azonban a vadállomány – különösen az apróvad – az 1930-as évekre újra helyreállt. 1930 körül a magyar vadászok számát 28 ezerre becsülték. Ugyanebben az időben a Vadászati Útmutatóban mintegy 100 vadásztársaság van feltüntetve. 1935-ben elrendelték, hogy a vadásztársaság taglétszáma legfeljebb 200 kataszteri holdanként 1-1 fő lehet. 3000 kataszteri holdanként a vadászterületre egy vizsgázott vadőrt kell alkalmazni. A két világháború között már sokat adtak a fajtatiszta vadászkutyák alkalmazására.

1932-ben Dr. Mariay Barnabás főszolgabíró, a vadászegyesület elnöke számolt be az elért eredményekről a Magyar Vadászújság 1932. július 10-ei számában.

„1928/29-ben ejtettünk: 1195 nyulat, 392 foglyot, 134 fácánkakast, 38 kártékony szárnyast, 2 rókát és 113 vízivadat. Összesen tehát 1874 darabot, 308-cal többet, mint az előző évben.

1929/30-ban terítékre került 1465 nyúl, 343 fogoly, 161 fácánkakas, 1 róka és 90 db kártékony. Összesen: 2060 db, 185-tel több, mint 1929-ben.

1930/31-ben esett: 1685 db nyúl, 1097 fogoly, 691 fácánkakas, 1 róka és 18 kártékony. Végeredményben 3492 db vad, 1432-vel több az előző évinél.

1931/32-ben: 1144 nyúl, 1487 fogoly, 429 fácánkakas, 8 kártékony. Összesen: 3068 db, tehát 424-gyel kevesebb, mint tavaly.

Az utolsó évadban mutatkozó visszaesést két körülmény magyarázza. Az egyik, hogy a múlt évi késői fagyok az első nyúlszaporulatot tönkretették, a másik pedig a második fácánvadászatunk elmaradása. Ha ezek közbe nem jönnek, az ez évi eredmények sem maradnak mögötte az előző évinek. Sajnos, számolnunk kell azzal, hogy a mostani tavasz sok kárt okozott.

Azt hiszem, kiemelhetem itt a fácánoknál elért eredményt. Erdőterületünk összesen 26—28 kh, egy része ennek is kerti művelés alatt áll. Ezen a kis területen magán, sikerült alig másfélórai hajtásban 312 db kakast lőni 1930/31-ben.

Természetesen az óvás érdekében mindent megteszünk. Októbertől kezdve állandóan etetjük őket, irtjuk a kártékonyakat. E téren a foszforszörppel való mérgezés útján annyit haladtunk, hogy a szarkalábak beszolgáltatásától el kellett tekintenem, s területünkön alig találunk egyet is.

Igen sok gondot okoz a tojásszedés és orvvadászat megakadályozása. Területünk csupa kisbirtokból áll, ezen bizony nehéz az ellenőrzés. De segítségünkre van a csendőrség.”

Tanulságos levél, hogy milyen eredményeket lehet elérni a vadállomány óvásával és szakszerű, lelkiismeretes gondozásával.

A II. Világháború után új feltételek között szerveződött a vadászélet. A vadászati jog és a vad az állam kezébe került. 

P. Kiss Piroska