Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébresszed a magyar népet!
Május elsején mindig eszembe jut ez a régi népszerű felvonulási dal. Eszembe jut a reggeli zenés ébresztő, a május elsejei felvonulás, a kisdobos és az úttörő avatás, a kiserdei és a sportpályán megrendezett majális.
1945 után Magyarországon kiemelt ünnepként kezelték május elsejét, ugyanis a dolgozó ember, a dolgozó nép központi szerepet játszott, a munka pedig kötelező volt. Országszerte felvonulásokat tartottak, az emberek pedig transzparensekkel, zászlókkal és táblákkal sétáltak végig a településeken. Az ünnepségeken kötelező volt részt venni, a különböző gyáraknak, vállalatoknak, üzemeknek és hivataloknak pedig csoportokban kellett megjelenniük. Elvárták, hogy minél látványosabb, különlegesebb ötleteket találjanak ki a felvonulásokhoz. A kötelező felvonulások után az emberek a szabadban lazítottak, szórakoztak, élvezték a különböző programokat.
A második világháború után Derecskén is minden évben megünnepelték május elsejét. 1945-ben Igaz József volt a fő szervezője a felszabadulás utáni első szabad május elsejének. Sok ezer derecskei vonult ki a Kiserdőre, ahol vidáman, felszabadultan ünnepeltek.
1950-ben a nap legkiemelkedőbb eseménye az volt, hogy ünnepélyes keretek között avatták fel az első gépállomást. Zászlók és dekorációs táblák hirdették a dolgozó nép kívánságát a békét. Felvonult a rendőrőrs és a MEZIG (Mezőgazdasági Igazgatóság). A felvonuló dolgozók a Kiserdőben majálisoztak.
1959-ben a község főterén felállított díszemelvényen már a kora reggel ott szorgoskodtak a fiatalok. Az ünnepi felvonulást rezesbanda nyitotta meg, s aztán énekelve, zászlókat lobogtatva következtek a fiatalok, a tsz-ek tagjai. Az ünnepi menetben ott haladtak a járás vezetői is. Délutánra sportműsort terveztek, de ennek nagyobb részét elmosta az eső. Este ünnepi vacsorát rendezett a helyi Petőfi Tsz 128 tagja, új kultúrházuk avatására.
1961 május elsején esett az eső, de itt mégis adott annyi szünetet, hogy a Kiserdőben rendezett táborozás jól sikerülhetett. A gépállomás dolgozói közös ebéden vettek részt a zöldben. Százan ültek a hosszú asztalok mellett. Este a kultúrházban műsor és hajnalig tartó táncmulatság volt.
1962-ben zenés ébresztő hangjaira ébredt Derecske lakossága május 1-én. Reggel hat órától fél hétig a község fúvószenekara játszott. Ezt követően majális volt a sportpályán, melynek keretében 9-től 12 óráig labdarúgó villámtornán vettek részt a község labdarúgó csapatai. Délután ismét labdarúgó mérkőzésekre került sor. De nemcsak a sportkedvelő közönség szórakozott jól május első napján, este a művelődési otthonban vidám műsoros esten, táncmulatságon szórakoztak a táncolni vágyó fiatalok.
1964-ben nagysikerű majálist tartottak a Kiserdőn, ahol mintegy 400 ember vett részt. Nagy üstökben főtt a finom bográcsgulyás. Délután kultúrműsor volt.
1965-ben a szovjet hősök emlékművénél felállított diszemelvény előtt csaknem háromezren vonultak fel. A felvonulás élén a járás és Derecske község vezetői haladtak, majd úttörő díszszázad következett. Először vettek részt a felvonuláson az ősszel megnyílt derecskei gimnázium tanárai és tanulói. A gépállomás, a téglagyár, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet dolgozóinak felvonulása után az MHS (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) motorosai zárták be a sort. Délután a község dolgozóinak egy része a Kiserdőnél majálison vett részt, a sportkedvelőknek pedig a derecskei labdarúgók szereztek örömet. A megyei bajnokságban szereplő derecskei csapat 2: l-re győzte le a Debreceni Postás együttesét.
1968-ban reggel 9 órakor felvonulással kezdődött az ünnepség sorozat. A három termelőszövetkezet, a téglagyár, a gépjavító állomás, a KTSZ, a fogyasztási szövetkezet és a különböző intézmények dolgozói, a gimnázium és az általános iskolák tanulói mintegy háromezren vonultak végig a főutcán a sportpályára. A felvonulók menetét a főtéren lévő szovjet hősi emlékműnél a járás párt- és tanácsi szerveinek vezetői üdvözölték. A sportpályán egybegyűlt tömeg előtt Mocsári Sándor országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd a kisdobosok és úttörők avatása következett. Délután gazdag sportműsor szórakoztatta a Derecskéről és a környékbeli községekből is odasereglett érdeklődőket.
1969-ben délelőtt a helyi tornászok bemutatóját nézték meg sok százan, délután pedig labdarúgó mérkőzést. A Fa-, Fémipari Ktsz mintegy 450 dolgozója, a gépjavító állomás 300 dolgozója töltötte együtt az ünnepet.
1971-ben társadalmi összefogással új pályát avattak. Néhány esztendei készülődés és munka után május 1-én a községben új sportpályát adtak át a fiataloknak, dolgozóknak, a sportolni óhajtóknak. Valamennyi községi szerv adott, végzett valamit a pályaépítés során, a megyei testnevelési és sportszövetség, a községi tanács, a gépjavító vállalat, az ÁFÉSZ, a TITÁSZ, a csemetekert, a Petőfi és a Vörös Csillag Tsz, a KISZ fiatalok, sportolók, üzemi dolgozók kivették részüket a pálya megvalósításának munkálataiból. A szakemberek szerint mintegy négymillió forint értéket képviselt a használatba vett sportpálya, amelyen új öltözőépület, futópálya, kispályák, labdarúgópálya álltak rendelkezésre. Elsőként 160 úttörőt és 140 kisdobost avattak. Ezután az atléták próbálták ki a vörös salakos futópályát, majd más sportágbeliek versenyeztek, mérkőztek.
1972-ben szerény keretek között ünnepelték május elsejét, az ünnepség legfőbb jellemzője az volt, hogy kisdobos- és úttörőavatást rendeztek ebből az alkalomból. Az iskolák tanulói, tanárai kivonultak a sportpályára, ahol május 1-én 200 volt kisdobost avattak úttörővé. A Kiserdőben majálisoztak a dolgozók, ahol gazdag sport- és kultúrműsor szórakoztatta őket, bőséges étel- és ital állt rendelkezésükre.
1973-ban Derecske, hasonlóképpen a többi Hajdú-Bihar megyei községhez, itt is sport bemutatók, szórakoztatták a dolgozókat május elsején. Vidám esti bál zárta a napot.
1975-ben zenés ébresztő köszöntötte a lakosokat, akik már korán reggel felkészültek az egész napos majálisra, ünneplésre, szórakozásra. Derecskén a fiatalok vállalták magukra a község lakóinak szórakoztatását, a KlSZ fiatalok, úttörők és kisdobosok látványos kultúrműsort mutattak be egész délelőtt. A község lakói ezt követően a sportpályára sétáltak ki, ahol az üzemek dolgozói, a barátok, jó ismerősök együtt ünnepeltek.
1976-ban is volt úttörőavatás és kisdobos fogadalomtétel is. Ugyancsak ott felavatták a Sárostón megépített KRESZ-parkot is. Egész napos sport- és kultúrműsor szórakoztatta a munkát ünneplő dolgozókat, családtagjaikat.
1978-ban színes, változatos programok várták az ünneplőket. Zenés ébresztővel kezdték a napot, a majálist a sportpályán tartották meg, gazdag sport- és kulturális műsorral egybekötve. A központi ünnepségen úttörőket, kisdobosokat avattak. A községben megtartott táncmulatságon igen sokan vettek részt. (Forrás: Néplap, Hajdú-Bihari Napló)
Nemcsak régen, hanem ma is rendeznek országszerte majálist, melynek keretében rengeteg program várja az embereket.
P. Kiss Piroska