Az 1850-es postatörvény alapján a magyar posták a német-osztrák postaegylet hálózatába, egységes szabályozás alá tartoztak. 1867. május 1-jén a magyar postaszervezet kivált az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézménnyé alakult.
1887. szept. 1-től a postát, telefont és a távírdát egyesítették. 1896-ban a korábbi főigazgatóságot Postavezérigazgatósággá szervezték át. A Magyar Királyi Posta a Trianoni békeszerződés után elveszítette a zágrábi, a pozsonyi, a kassai, a nagyváradi, a kolozsvári és a temesvári postaigazgatóságot, illetve egyes részeit, eszköz- és pénzállománya nagy részét. 1920-ban az elszakított temesvári és a nagyváradi igazgatóság helyett Szegeden és Debrecenben létesült új postaigazgatóság. A nagy nehézségekkel járó helyreállítási munkák után a húszas évek közepére sikerült ujjászervezni a postaszolgálatot, korszerűsítették a kezelést, a készpénzforgalmat, nagyarányú gépesítésbe kezdtek. Újjáépítették és fejlesztették a távíró- és a távbeszélő-szolgálatot. 1928-ban üzembe helyezték az első automata telefonközpontot. (https://hu.wikipedia.org/)
Derecske a nagyváradi postaigazgatósághoz tartozott, majd az 1920-ban az elszakított nagyváradi igazgatóság helyett Debrecenben létesült új postaigazgatóság, így Derecske a debreceni postaigazgatósághoz került.
Derecskei postai bélyegzők:
A postamester a postai hatóságoktól kinevezett személy, aki meghatározott illetmények fejében, a tőle felfogadott személyzettel bonyolítja le a gondjaira bízott postahivatal forgalmát. Ők vezették a postaállomásokat és az ő tulajdonuk volt a működtetéshez szükséges tárgyi eszközök jelentős része. Nem volt állami alkalmazott, a postamester az esetleges fix díjon kívül hivatala forgalma után részesült a haszonból és mind a saját mind alkalmazottai munkájáért anyagilag volt felelős. A postamesterek a települések meghatározó egyéniségei voltak. Tudásuk, foglakozásukkal járó jó informáltságuk fontos szerepet töltöttek be a falu közéletében.
Az 1850-es években már létezett Derecskén postahivatal. A Nagyváradi Császári Királyi Postaigazgatóság 1854-ben a derecskei postahivatalnál, postamesteri állást hirdetett.
A nők alkalmazását a postaszolgálatban az 1870-ben megjelent rendelet tette lehetővé. Így a postamesteri állomásokra nők is pályázhattak, amennyiben kellő szakképzettséggel rendelkeztek. Derecskének is volt női postamestere Palatitz Mária személyében.
Málczai Palatitz Mária postamester
Nyíregyházán született. Középiskoláin kívül posta segédtiszti és kiadói tanfolyamot is végzett. 1922-től dolgozott Derecskén, előbb kiadó, 1924-ben helyettes postamester, majd kinevezték postamesterré. Több mint tíz évig működött Derecskén. A MANSz választmányi tagja és a Szilágyi Erzsébet egyesület pénztárosa is volt.
A postamesteri állás betöltése általában pályázat útján történt. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter azonban az előírt feltételek mellett, bármely postamesteri állást pályázat kiírásának mellőzésével is betölthette. „Postamesterré csak olyan egyén (férfi vagy nő) nevezhető ki, aki 24-ik életévét betöltötte, magyar állampolgár és a magyar nyelvet szóban és írásban leírja, szellemileg és testileg ép, egészséges és posta-, táviró- és távbeszélőszolgálatra alkalmas, fedhetetlen előéletű és hazafias magatartása tekintetében megbízható, legalább a polgári iskola IV-ik, vagy ezzel egyenlő értékű más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel elvégezte.” (A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1928. évi 1565/X. 1. számú rendelete.)
1936-ban a kereskedelmi miniszter Porcsin Gyula postamestert a jászkiséri postahivatal vezetése alól felmentette, s a derecskei postahivatal vezetésével bízta meg.
Porcsin Gyula postamester
1899-ben született Kabán régi erdélyi nemesi családból. A középiskolát Hajdúszoboszlón végezte. 1916-ban lépett a posta szolgálatába Érmihályfalván. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton küzdött. Édesapja Porcsin Dániel hősi halált halt. A háború után a posta kötelékébe lépett, mint kiadó. 1932-ben Tiszakürtön, majd Jászkiséren nevezték ki postamesternek.
A második világháború előtt és alatt a területi változások miatt többször változott, bővült a postahálózat és újra működött a tábori posta, a háború és a front átvonulása azonban súlyos károkat okozott a postának. 1945 után óriási feladat volt a tönkretett posta- és hírközlési hálózat helyreállítása. 1948-ban államosították a postamesteri hivatalokat, a postamesterségek beolvadtak az állami postahálózatba.
P. Kiss Piroska