Ertsey Mária és Bakó Ágnes
Dr. Ertsey Péter királyi közjegyző és neje Cziffra Olga leányát Máriát, 1924. január 30-án, délután 3 órakor vezette oltárhoz Derecskén Bakó András százados, a biharvármegyei magyar királyi csendőriskola parancsnoka. A polgári esketést dr. Mariay Barnabás végezte, tanuk voltak a polgári esketésnél Szunyogh Albert honvéd huszáralezredes és Ertsey Géza ny. főszolgabíró. Azután a fiatal pár az egyházi szertartás szerinti esküvőre a római katolikus templomba vonult, ahol a fiatal párt Sárkány József címzetes kanonok, római katolikus plébános áldotta meg. Az egyházi szertartásnál násznagyi és nyoszolyóasszonyi tisztet dr. Miskolczy Pál és neje Nadányi Borbála, dr. Winkler Jenő orvos és neje Kerthegyi Margit töltötték be. (Forrás: Szózat, 1924. január 31.)
Ebből a házasságból tizenegy gyermek született, 8 lány és 3 fiú. Bakó Ágnes 1926. március 7-én született Derecskén. Debrecenben nevelkedett, textiltervező iparművésznek készült. Édesapja halála után azonban elkezdte összegyűjteni és leírni édesapja történeteit, majd meséket írt, amelyekre felfigyelt Kormos István költő, író, a Vackor-történetek szerzője. 1959-től szabadfoglalkozású gyermek- és ifjúsági író lett. Számos rádió- és tv játékot írt; történetei, meséi különböző antológiákban is napvilágot láttak. Írói munkáját kitüntetéssel is elismerték, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta 1986-ban.
Kormos István biztatására különös hangulatú meséket írt, utóbb ifjúsági regényekkel vált ismertté, ill. több rádió- és tévéjátékot is írt. Fekete szivárvány (1972) és Arcok a belga tükörben (1986) c. családregényei a magyar ifjúsági próza klasszikus alkotásai.
Bakó Ágnes Budapesten hunyt el, 1990. nov. 5-én, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben védetté nyilvánította.
Könyvajánló: Bakó Ágnes: Arcok a belga tükörben
Csete Jutka egy orvosházaspár tizennégy éves kislánya. Szép, irigyelt és magányos. Abban a tudatban él, hogy szülei titkolnak előtte valamit, hogy apjának útjában van és nem szereti. A családi légkör fagyos, apja és közte nem szűnik a feszültség. Úgy érzi, hogy nagyanyján kívül senki sem szereti, és senki mástól nem várhat megértést. Szégyenből, dacból nem érintkezik osztálytársaival, akik ezért gőgösnek, ellenszenvesnek tartják. Megtudja-e, hogy mi az oka édesapja viselkedésének? Megszeretik-e osztálytársai? Rátalál-e legjobb barátjára Gerendás Janiban, aki nem titkolja rajongását? Erről szól ez a finom lélekrajzú ifjúsági regény.
Ertsey Lívia
Dr. Ertsey Péter királyi kormányfőtanácsos, derecskei királyi közjegyzőnek kisebbik leányát, Lillyt (Lívia) eljegyezte dr. Mustó Sándor ügyvéd, a bihari úri társadalom köztiszteletben álló fiatal ügyvéd tagja. Az új mátkapárt igen sokan keresték fel őszinte szerencse kívánataikkal. (Forrás: Debreczeni Újság, 1931. október 4.)
1932. január 30-án a derecskei templomban esküdtek örök hűséget. Hét gyermekük született, egy lány és hat fiú. Ertsey Lívia nevelte a gyerekeket és vezette a háztartást. 1944-ben családja a front elől menekülve Németországba került, ahol férje amerikai fogságba esett.
Életéről sok mindent megtudhatunk az 1989-ben írt Emlékeim című önéletrajzi könyvéből. A napló egy hét gyermekes anya küzdelméről szól. Ertsey Lívia 1994-ben hunyt el 85 éves korában.
Könyvajánló: M. Ertsey Lívia: Emlékeim
Írom ezt a naplómat – bár nem is tudom miért. Sok értelme nincs, de ez könnyebbé teszi az életemet. Még írok, addig úgy érzem valaki másnak a történetét írom és nem én vagyok, aki szenved, aki átéli az emberiség pusztulásával a mi egyéni életünk küzdelmét. Ez a mai tavaszias, álmodozásra való idő nem illik a valósághoz. Jó lenne ülni egy padon, behunyt szemmel álmodni a múltról, mikor szeretet, béke vett körül és még előttem állt az élet. De én csak kucorgok a szalmazsákomon és az égen megjelenő, halált osztogató gépek zaját rettegem.
P. Kiss Piroska