Törpevízmű

Derecskén a törpevízmű első vízcsapját karácsonykor nyitották meg.

A törpevízmű főleg falusi jellegű településen létesített olyan közcélú vízszolgáltató mű, amely túlnyomóan közterületen levő közkifolyókon keresztül gépi úton előállított nyomással, vagy a rendelkezésre álló forrás természetes nyomásával biztosítja az ivóvizet.

Derecskén az 1900-as évek elejétől a vezetékes ivóvíz kiépítéséig az artézi kutak voltak azok, melyek ellátták a lakosságot községi szinten ivóvízzel. A kutak lassan apadni kezdtek, két-három kilométert is kellett gyalogolni a vízért. Derecske Község Tanácsa elhatározta, hogy a vízben szűkölködő helyekre elvezetik az artézi vizet, kutakat állítanak fel, később pedig a lakóházakat is ellátják folyóvízzel. 1957-ben törpe vízművet építettek egy millió négyszázezer forintos költséggel, hogy a járási székhely ivóvíz ellátását megfelelően el tudják látni. A terv 110 ezer forintba került. A vízmű építéséhez százezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a derecskeiek. A községben készült 15 vízcsap és 5 tűz-vízcsap, két nagy víztároló medence az esetleges tüzek oltásához, valamint hat kilométer hosszú csőhálózatot építettek. A megelőző időkben 400 ezer forintot fúrtak eredménytenül a földbe, de megfelelő jó ivóvizet nem találtak. A vízmű két bővizű artézi kútra épült, minden személyre naponta 50 liter artézi vizet tudtak szolgáltatni.  A törpe vízmű a lakosság megfelelő ivóvízellátását főleg az utcákon elhelyezett közcsapokkal biztosították. Ez lehetővé tette, hogy a lakosság állandóan ténylegesen jó ivóvízzel legyen ellátva. (Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1957. december 24.)

1959-ben tovább folytatták az 1957-ben megkezdett törpe vízmű építését. A község lakosai ismét mozgalmat indítottak, hogy bővítsék a törpevízművet és újabb utcákat kapcsoljanak be. Mintegy két kilométeres hálózatot építettek ki és szorgalmasan tevékenykednek a csatorna megépítésében. Egy hét alatt 300 méter hosszú csövet fektettek le társadalmi munkában. A derecskei vízműnek 39 kifolyó csapja, hét tűzcsapja lett kiépítve. A vízmű értéke már meghaladta a 2 millió forintot. A törpe vízmű igen jól ellátta feladatát, s nagy hasznára volt a község lakosságának. A törpevízmű hálózatának tervezett egy kilométeres bővítése helyett, ezerhétszáz méteres hálózatfejlesztés történt. A különbség semmiféle fizetéstöbblettel nem terhelte a községi tanácsot, mert a lakosság társadalmi munkával készítette el. (Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1959.12.30.)

Derecskén nagy gondot fordítottak az egészséges ivóvízellátásra. Arra törekedtek, hogy általában 150 méteres körzetekben legyenek közkifolyók, ne gyalogoljanak messze vízért, akik még nem vezették be a lakásukba. Az 1970-es évekre már a vízvezetékek építésével párhuzamosan nőtt a fürdőszobák száma. A vezetékrendszer mentén a lakások 75— 80 százalékában volt fürdőszoba. A törpe vízművek építése, a hálózat bővítése mellett folyamatosan karbantartották a fúrt kutakat, a vízművekhez pedig úgynevezett anyakutakat furattak. Megkezdődött a szennyvízcsatorna hálózat építése is. 

A jellegzetes kék kutak elsődleges célja ugyanis eredetileg az volt, hogy az utcáról biztosítsák a vezetékes vizet azokon a környékeken, ahol a víz még nem volt bekötve a lakásokba. Az egészséges ivóvíz megteremtése, csak törpe vízmű építésével vált lehetségessé.

P. Kiss Piroska