Ártézi kutak Derecskén

Az ártézi kút olyan fúrt kút, amelyből a víz magától folyik ki, tehát mintegy természetes szökőkút. Olyan mélységi rétegbe fúrnak, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre. Derecske belterületén fúrt első artézi kútját még a XIX. században létesítették. A község megvásárolta és lebontotta a központot csúfító mészárszéket (az az üzlet, bolt, amelyben a mészáros a levágott állatok húsát méri, húsbolt), majd több éves előkészítés után 1867-ben a helyére ártézi kutat fúratott, hogy végre iható vize legyen a lakosságnak.  A kutat 38 öl (72m) mélyre fúrták.

1867-ben a mészárszék helyén ártézi kutat fúrat a községi tanács
Derecske története képekben, Fénnyel írt történelem c. könyv 17 p. 2/2 kép.                            
Szerző: Szőllősi Imréné – Rékasi Attila

1871-től működtették a közegészségügyi és tisztasági bizottságot. Külön szolga ügyelt a községi ártézi kutakra. A XX. század elején már három kút volt. 1927-től sorra fúrták a többi községi, vagy magántelkeken található artézi kutat. Szabadkifolyású kutak voltak, jó vízminőséggel. Derecskén az 1900-as évek elejétől az 1960-as évek végéig a vezetékes ivóvíz kiépítéséig az artézi kutak voltak azok, melyek ellátták a lakosságot községi szinten ivóvízzel. Azzal, hogy a közkutak mindenkinek rendelkezésére álltak, mindennap nagy forgalmat bonyolítottak le, s bizonyos mértékig a városi közélet központjaivá is váltak. Némely család telkén emellett ásott kút a tehetősebbekén pedig saját fúrt artézi kút biztosította a vízellátást.

1930 előtti ártézi kútfúrás a Konyári úton Szőke Károly főbíró portája előtt
Derecske története képekben, Fénnyel írt történelem c. könyv 19p. 2/8 kép.                        
  Szerző: Szőllősi Imréné – Rékasi Attila

Kutat útelágazásnál, téren vagy üzlet előtt esetleg magán telken fúrtak.  Minden kútnak volt neve.  Rendszerint arról a személyről nevezték el a kutat, akinek a háza, vagy telke előtt, esetleg akinek a földjén a kutat fúrták. Néha egy településrész nevét kapta, vagy egy eseményről nevezték el. A vizet erre a célra gyártott kannákban hordták. Az 1910-es években kezdték gyártani a „ceglédi kannát”, amit egy ceglédi iparos üzemében készítettek. Az eredeti ceglédi kanna űrtartalma körülbelül 7 liter. Az ország edénygyáraiban először alumíniumból készítették, majd elterjedt a zománcozott változata is. Legtöbbször kékre, pirosra,  bordóra, fehérre festették. Nálunk főleg a színezetlen bádog, majd a kék zománcozott változata terjedt el leginkább. Néhány évtizeddel ezelőtt még szerves részét képezte a háztartásoknak.

„ceglédi kanna”

Derecske belterületén lévő egykori kútjaink:

 Piactéri kút – ez volt az első (1867) a mai Művelődési Ház előtt.

 Felsővégi kút – az Arany János és a Vasvári Pál út kereszteződésében.

Csóré kút – Csóré Áron gazdálkodóval szemben a Kossuth és Thököly út találkozásánál. Nevezték Bas kútnak is, mert Basch Izidor boltja előtt volt.

 Málésori vagy Hencske kút – a Nyárfa és a Szent-István út találkozásánál.

Kabai úti kút – a Rákóczi és a Bercsényi út kereszteződésében, a Tamási József boltja előtt, ez a mai napig megvan.

Nagy utcai kút – a Bajcsy-Zsilinszky és a Bethlen Gábor utca kereszteződésében a Jolán bolt előtt.

Makleit vagy Sirály kút – a Köztársaság és a Sirály út kereszteződésében, Makleit Géza hentes boltja előtt.

Szőke-kút – a Dózsa György úton a volt Gépállomás előtt, Szőke Károly gazdálkodó előtt.

Gőzmalom kút – a Malom utcán, itt volt a Groszmann Lipót gőz és hengermalma, ami saját ártézi kúttal rendelkezett.

Csóré kútról kannával viszik a vizet 1940-50 között
Derecske története képekben, Fénnyel írt történelem c. könyv 187p. 8/92. kép.                        
  Szerző: Szőllősi Imréné – Rékasi Attila
Kabai úti kút 2018

Szüleinknek, nagyszüleinknek sokszor több száz métert is kellett gyalogolni a nehéz kannákkal, hogy legyen ivóvíz. Ezzel az összeállítással szeretnék emléket állítani egy korszaknak, amikor még nem volt természetes, hogy otthon megnyitjuk a csapot és folyik a víz.

P. Kiss Piroska