A „Hangya”

A „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1898-ban alakult Magyarországon.  Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére jött létre. A XX. század elején már 70 Hangya szövetkezet működött, 1911-ben pedig már az ezrediket avatták.  A szövetkezetek jelentős eredményeket értek el a falusi áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, valamint a tejtermékek könnyebb értékesítésében. A Hangya azért lett vonzó, mert képes volt a nagybani beszerzés és értékesítés összes előnyét biztosítani a szövetkezeti tagok számára, mivel az egész ország részére nagyban vásárolt árut, így 20-30, olykor 50 százalékkal olcsóbb árat tudott elérni. A mozgalomnak a II. világháború előtt több mint 2000 tagszövetkezete, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és több száz boltja volt. Termeltetett, hitelezett, feldolgozott, kis és nagykereskedett. Nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését. Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően.

 Az 1945 után az összes Hangya vagyont kártalanítás nélkül államosították.  A Hangya 1945 után elsorvadt, s 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba, majd 1949-ben a nevében is megszüntették. A Hangyák vagyonát – amely magában foglalt 30 konzervgyárat és 20 ipari üzemet is – elvették. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam. A „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében.

Az országos mozgalom áramlatában jött létre Derecskén is a szövetkezet 1913. január 19-én, Szabó Lajos református kántor kezdeményezésére. A szervezők kitűnő munkát végeztek, mert ekkorra már 535 tagot toboroztak, akik 847 tízkoronás üzletrészt vásároltak. Vezető szerepet a középparasztok és a reformátustanítók játszottak, ők több (10-20) üzletrészt is vettek. A „Hangya” 1914 második negyedében kezdte meg működését, de tevékenysége valójában az első világháború után teljesedett ki. Elnöke Vadon Béla református lelkész, ügyvezető igazgatója Lénárt István reformátustanító, iskolaigazgató. Pénztáros Csizmadia Lajos rendőrbiztos. Évi forgalom 10 millió korona. Igazgatóság: Bartha Ferenc községi főjegyző, Szabó Károly községi jegyző, Nagy Imre ipartestületi elnök, Börcsök Sándor, Takács Sándor és Cseh Sándor kisbirtokosok. Felügyelő bizottság: Szabó József elnök, reformátustanító, Bencze Péter és Pálfi János reformátustanító, Kiss Zsigmond szabómester, Csató József, Nagy Imre, Tóth Sándor, Zákány József, Csizmadia József és Porkoláb András kisbirtokosok. Könyvelő Milotay Lajos, reformátustanító.

Derecskén a nagy Hangya L alakú épülete a piactér sarkán volt, a fő utca felőli bejárattal. Néhány éve építették, miután 1944-ben leégett egy bombatámadásban. Volt a kis Hangya is a mai Köztársaság és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán. Ma használt ruha kereskedés van a helyén.

A Hangya boltok főleg vegyes áru kereskedést folytattak. Nagy ízléssel berendezett üzletek voltak. Az áruk különböző fajtái szerint kellő csoportosításban nyertek elhelyezést.

A részletekre való odafigyelés sokkal jobban részese volt a múltnak, – nagyanyáink idejében, – mint manapság. Egy bolt nem csak a portékáival akarta elkápráztatni a vásárlóját, hanem szolgáltatásaival, hogy névről ismerték vásárlóit. Adtak az üzlet berendezésére, portájára és a kirakatának kinézetére is.

A korabeli viszonyokat a HANGYA első 25 évéről szóló saját kiadású jubileumi könyve 1923-ban jelent meg, A” HANGYA” TERMELŐ-ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET, A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG SZÖVETKEZETI KÖZPONTJA ELSŐ 25 ÉVE címmel, valamint A „HANGYA” KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ VIDÉKI SZÖVETKEZETEK ÉS KIRENDELTSÉGEK FÉNYKÉPEI ARCKÉPEK, CSOPORTKÉPEK, ÜZLETHELYISÉGEK ÉS ÉPÜLETEK című kötet is. (1.2. fotó)

P. Kiss Piroska